Csaknem 33 ezer külföldön élő magyar kap itthonról nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, a hazai átlagnál lényegesen kevesebbet, a jogosultak közül legtöbben Németországban élnek - írja a Magyar Idők hétfői számában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.

A lap írása szerint az ellátottak 85 százaléka, közel 30 ezer idős ember öregségi nyugdíjban részesül, két és fél ezer embernek özvegyi és szülői nyugdíjat, mintegy félszáznak pedig árvaellátást folyósítanak. A külföldre utalt öregségi nyugdíjban részesülők harmada 1945-1949 között született, korhatár előtt öregségi nyugdíjat mindössze 122-en kaptak.

Az öregségi nyugdíjasok beszámított szolgálati idő szerinti megoszlása lényegesen eltér a külföldre és a belföldre utalt ellátásoknál, belföldön az öregségi nyugdíjasok több mint 57 százaléka 35-44 év szolgálati időt szerzett meg, a külföldi utalásoknál a legtöbben 15 év szolgálati idővel rendelkeztek - számol be a napilap.

A szolgálati idő miatt is lényegesen alacsonyabb összeget kapnak a más országban élő magyar nyugdíjasok, a nekik jutó nyugdíj januári összegének átlaga nem érte el a 45 ezer forintot, ami alig több mint egyharmada volt a 109 ezer forintos átlagos hazai folyósítási összegnek.

Az összesítésből az is kiderül, hogy külföldre a legtöbb nyugdíjat és egyéb ellátást Németországba küldi a nyugdíjfolyósító. A második helyen Ausztria áll, és kétezernél több ember kapott Magyarországról valamilyen nyugdíjat, egyéb ellátást Kanadában, az Egyesült Államokban, Svédországban, Szlovákiában és Ausztráliában is - olvasható a Magyar Időkben.

Forrás: MTI

Egy pénzügyi tervező négy dolgot említ, amit szerinte a gazdag szülők megtanítanak gyermekeiknek, és ami nagyban hozzásegíti őket a boldog és sikeres harmincas évekhez.

1. A 25 százalékos szabály

Tom Corley, könyvelő és pénzügyi tervező szerint nem szabad a nettó havi fizetés 25 százalékánál többet költeni lakhatásra, attól függetlenül, hogy saját lakásról vagy bérleményről van szó. Véleménye szerint a magas bérleti díj, vagy a hiteltörlesztés ellehetetleníti a fiatalok gyarapodását - olvasható a CNBC oldalán.

2. A 10 százalékos szabály

Ne költs a nettó jövedelmed 10 százalékánál többet szórakozásra – írja könyvében a szakember. Ebbe bele kell férnie a mozizásnak, az éttermeknek és a kocsmázásnak. „Ha valaki nagy lábon él, az aligha fog meggazdagodni, legfeljebb adósságba keveredik” – írja.

3. Hagyjad, hogy a pénz dolgozzon

A gazdag embereknek sokféle bevételi forrása van, többek között saját befektetéseikből. „Attól függetlenül, hogy kinek mekkora a kockázatvállalási hajlandósága temérdek befektetési forma közül választhat a részvényektől az ingatlanon át az aranyig. Corley szerint a megtakarítások 25 és 50 százalék közötti részét érdemes befektetni.

4. Kapcsolatok

Senki nem boldogul egyedül. A legtöbb self made man mögött is van egy mentor, egy tanácsadó. „Törekedj rá, hogy mindenhol találj egy mentort, akár egy tanárt vagy bárkit, akit tisztelsz vagy csodálsz. De fontos, hogy jó kapcsolatot ápolj sorstársaiddal is, akik nem biztos, hogy tanáccsal, de idővel akár egy jó álláshoz is hozzásegíthetnek.”

Forrás: cnbc.com

Pár éve robbant be az otthoni munkavégzés eddigi legérdekesebb és egyben legabszurdabb formája. A digitális nomádok lakásokat szállnak meg egy napra, hogy a coworking irodánál nagyobb kényelemben, de az otthoni magánnyal szemben mégis társaságban adjanak a munkának. Úgy tűnik azonban, hogy a Hoffice-nak nálunk nem nyitnak szívesen ajtót.

El tudja képzelni, hogy egy hétköznap reggel nem megy be munkahelyére, hanem a munkahelye jön el önhöz? Portásként engedi be az egymás után érkezőket, akiket érkezési sorrendben ültet a dolgozóhoz, az ebédlő-, majd a konyhaasztalhoz, a nappali foteljébe, végül a fürdőből előhozott sámlira. Ráadásul nem az irodából megszokott arcok – kedvelt vagy gyűlölt – munkatársak özönlik el a lakást, hanem vadidegenek. Hozzák magukkal laptopjukat, bepakolják ebédjüket a hűtőjébe, használják a WC-jét és elmerülnek a munkájukba. Ezután ön is asztalhoz ül – vagy, ami maradt – és munkához lát.

Így persze elég abszurdul hangzik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar hostok valahogy így tekinthetnek a dologra. Előbb azonban nézzük, miről is van szó. A Hoffice mozgalom lényege, hogy a szólóban dolgozó, de társaságra és egy kis melegségre vágyó szabadúszók nem a kávéházakat és a co-working irodákat népesítik be, hanem - mint az iskolában - átjárnak egymáshoz „leckét írni”. A Svédországból néhány éve indult kezdeményezés célja azonban nemcsak a társaság biztosítása a magánzóknak, hanem a hatékonyság növelése is.

Így indult

A történet Svédországból indult, egy 35 éves közgazdász, Christofer Gradin Franzen azt találta ki, hogy ökoturizmussal fog foglalkozni, Sri Lankán. A polgárháború azonban átírta terveit és végül a Sarvodaya progamhoz csatlakozott, ahol közösségi alapon zajlott a napi tevékenységek elvégzése. Hazajövetele után ez alapján álmodta meg a Hoffice-t, amely a co-working irodáknál sokkal személyesebb és a módszertanának köszönhetően hatékonyabb munkavégzést kínálhat a szabadúszóknak, akiknek tényleg csak a laptopjukra és egy kis társaságra - meg persze wifire - van szükségük.

Módszertana is van a közös munkának

Ha valaki dolgozott már otthonról, az jól tudja, hogy a távmunka nem csak előnyökkel jár: a kényelem és a szabadság könnyen a hatékonyság rovására mehet. Éppen ezért a Hoffice megalkotói nem csak a munkavégzés helyét, de mikéntjét is újragondolták. Tíz-tizenkét főben érdemes meghúzni a lakásiroda vendégeinek számát, akik 45 perces turnusokban dolgoznak. Ezeket tíz perces szünetek választják el egymástól, amikor a résztvevők megosztják egymással a következő turnusra tervezett teendőiket. A következő szünetben pedig be tudnak róla számolni, hogy mit sikerült ebből megvalósítaniuk. Ezek a vállalások segítik, hogy tényleg hatékonyan teljen a nap.

A szolgáltatás ingyenes, de a házigazda költségeibe illik valamivel beszállni. A közös munka értéke Novák Evelin, a magyar csoport alapítója szerint nem csak abban merül ki, hogy a tagok ösztökélik egymást, de hasznos kapcsolatokra is szert lehet tenni. „A szabadúszók többsége olyan iparágakból való, akik kiegészítik, segíthetik egymás munkáját. Például egy online marketingesnek jól jöhet, ha a szoba másik végében egy fejlesztő vagy egy grafikus is ül. Ki tudja kérni a véleményét, de akár üzleti kapcsolatok is születhetnek” – mondja Evelin. Azonban gyorsan azt is hozzáteszi, hogy jó példákkal inkább más országok szolgálhatnak, ugyanis itthon eléggé félresiklott a dolog. A közel 400 fős Facebook-csoport oldaláról is az derül ki, hogy az utolsó közös munkanap még szeptemberben volt.

Idegenkedünk az idegenektől

„Jelentkezőkből nincs hiány, sok a szabadúszó Budapesten, aki beülne valakihez dolgozni, az ezzel kapcsolatos meetupokra is hamar elfogynak a helyek. Azonban ha a helyszín biztosításáról van szó, már nem ilyen pozitív a kép” – mondja Evelin. Ha mégis van egy lakás, az szempillantás alatt betelik, hiszen jellemzően 4-5, maximum 10 fő összeüléséről beszélünk. Véleménye szerint a magyar társadalom túlságosan zárkózott ahhoz, hogy idegenek előtt megnyissa lakásuk ajtaját, még akkor is, ha az átlagnál nyitottabb hipsztereket, yuccie-kat vagy az Y-generációt nézzük.

A csoporton belül egy másik közösség, a Digitális Nomádok a legaktívabbak, akik néhány havonta bejelentenek egy eseményt. Általában inkább "a barátomat beengedem vagy még az ő barátját, de mást nem szívesen” – féle hozzáállás a jellemző, ami azért problémás, mert barátok között a munkavégzés is könnyen komolytalanná válhat. „Kevésbé életszerű az, amikor barátok kérik számon egymást, hogy sikerült-e teljesíteni a 45 perces tervet” – mondja és hozzáteszi, hogy persze az nem is szentírás, de a hatékonyság miatt ajánlott. Ehhez egyébként a svéd alapítók ki is dolgoztak több egésznapos YouTube-os sorvezetőt is, amiben nemcsak a turnusokat és a szüneteket mérik, de az ülőmunka miatt például tornát is belecsempésztek a napi rutinba.

A kezdeményezés népszerűsítéséhez még multikat is sikerült megnyerni, 2015-ben a Hoffice együttműködött a Dolgozz Otthonról Nap-pal, ahol a vállalatokat próbálták ösztökélni arra, hogy ne idegenkedjenek a távmunkától, és próbálják beépíteni vállalati kultúrájukba.

Evelin szerint Nyugat-Európában jobban lelkesednek a Hoffice-ért. Bár a térkép alapján első ránézésre tényleg úgy tűnhet, hogy a Hoffice meghódította a világot, ha közelebbről szemügyre vesszük a több mint kilencven csoportot, sokban hasonlóan szerény aktivitást találunk, mint a magyarban. Nem úgy a franciáknál, ahol annyira rákaptak, hogy létrehozták a saját verziójukat, a Cohome-ot, ami már tizennégy francia városban üzemel, a Facebook alapján igen aktívan.

Céges buli bármikor

A szabadúszók a céges bulikból is kimaradnak, ezért az eredetileg kisgyermekes anyukák vállalkozását segítő MOMents365-nél úgy gondolták, szerveznek nekik is karácsonyi partit. A kezdeményezők nem terveztek nagy bulit, ezért mindössze 30 helyet hirdettek meg, ami pillanatok alatt betelt. Ezért megduplázták a létszámot, de így is 200-an kerültek várólistára. Az eseményt szervező Szabó Áginak 30-40 céges támogatót is sikerült kerítenie, így a tombolán – mert az is volt – végül mindenki kapott valamit. A fődíj egy féléves coworking irodabérlet volt, a bulinak helyet adó Clusterhausban.

A jól sikerült buli csak egy a MOMents365 közösségépítő tevékenységei közül, jövőre havonta terveznek valamilyen eseményt, amelyen a szabadúszók társaságra lelhetnek. „Hiányzik nekik, hogy valaki megveregesse a vállukat” – magyarázza Ági, aki egyelőre nem szeretne részleteket elárulni a jövő évi programokról. Annyi biztos, hogy az ilyen kezdeményezések ráférnek a magánzókra, hogy nyitottabb és aktívabb közösségként jó példát mutassanak az atipikus munkavégzéstől jellemzően idegenkedő nagyvállalatoknak.

Forrás: hvg.hu

Hétfőtől kézbesíti a posta a személyi jövedelemadózásról szóló tájékoztató leveleket. Ezekből, mint Tállai András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője az MTI-nek elmondta, az is kiderül, hogy az adózók többségének az idén már az adóhatóság készíti el az szja-bevallását. A bérből és fizetésből élők szja-bevallása ugyanis a munkáltatók és a kifizetők adatai alapján központilag is összeállítható. A NAV, idén először, ezeket az adatokat felhasználva mintegy 3,8 millió adózónak készíti el az szja-bevallás tervezetét.

Az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek viszont továbbra is maguknak kell elkészíteniük bevallásukat, hiszen az ő jövedelmi adataik teljes körűen nem állnak rendelkezésre.

Alapesetben az adózóknak csak annyi dolguk lesz, hogy jóvá kell hagyniuk a NAV által elkészített bevallástervezetet. A legegyszerűbb azoknak lesz, akiknek van ügyfélkapujuk, hiszen ők március 15-étől egy gombnyomással elérhetik a bevallási tervezetet, amit ha kell, kiegészíthetnek a véglegesítés előtt. Akik viszont nem nyitnak ügyfélkaput, azok kérhetik, hogy a NAV postán küldje meg a tervezetet, vagy akár személyesen megnézhetik a NAV ügyfélszolgálatán a hivatal által készített bevallást.

Március 15. fontos dátum: addig lehet kérni a postázást akár sms-ben, akár a NAV honlapján, telefonon vagy az ügyfélszolgálaton. A NAV vezetője szerint a tájékoztató levélből mindenki számára egyértelműen kiderül, mi a teendője.

A levélben arra is felhívják a figyelmet, hogy akinek a tervezet szerint az előlegeken felül adófizetési kötelezettsége van, azt banki átutalással is rendezheti, sőt kérhet részletfizetést is, ha a hátralék nem több 200 ezer forintnál.

Az államtitkár valószínűnek tartja, hogy a legtöbb adózónak lényegében semmit nem kell tennie, mert a bevallási tervezet valamennyi adatát pontosan rögzíti. Az viszont fontos, hogy mindenki nézze meg a tervezetet ügyfélkapun vagy a postán kapott formában, esetleg az ügyfélszolgálaton, mert az állampolgárok felelőssége, hogy jövedelmükről precíz bevallás készüljön, abból ne hiányozzék semmi. Azokról a jövedelmekről ugyanis, amelyekről nem érkezett adat év közben a NAV-hoz, az adózóknak maguknak kell számot adniuk, ezért van lehetőség a bevallási tervezet kiegészítésére - hangsúlyozta Tállai András.

Természetesen továbbra sincs akadálya annak, hogy az adózók rendelkezzenek az adó 1+1 százalékáról. Erre online lehetőség is van a nyomtatott nyilatkozat postázása mellett május 22-éig.

Forrás: hvg.hu

Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy a munkaszüneti napok 2017-ben végül nem is olyan rosszul fognak megoszlani. Feltételezve persze azt, hogy nem lesz valami váratlan változás a munkaidő naptár eddigi szerkezetében.
A  Nagypéntek ünnepnapba vonásával a hosszú hétvégék száma nem változott, számuk változatlanul öt maradt. Viszont így az öt hosszú hétvégéből kettőre nőtt a négynapos pihenők száma és háromra változott a három napos hosszú hétvégék száma. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy munkanap áthelyezés vagy előzetes ledolgozás miatt egyetlen hétvégi szabadnapot sem veszítünk, már nem is tűnnek olyan rossznak a 2017-es kilátások.

Nézzük sorban, hogy miképp is alakulnak az új évben a munkaszüneti napok.

2017.március 15. Nemzeti Ünnep, szerda

Ezzel a március 15-i nemzeti ünneppel megint csak nincs szerencsénk, már ami a munkanapok lehetséges csökkenését illeti. Mivel 2017-ben március 15-e szerdára esik, ezért a korábbi évek gyakorlata miatt most is csak egy szabadnapra számíthatunk. A korábbi években szerdai ünnepnap esetén sosem csapták hozzá az előtte vagy utána lévő két munkanapot. Most sem fogják.
Az öt napos hosszú hétvégéről ezért aztán most se nagyon álmodozzunk.

Húsvét 2017. április 14-17, négy napos hosszú hétvége

Az év közbeni ünnepnapok számában már jó ideje nem történt változás, egészen mostanáig.
Kormányzati bejelentés szerint 2017-től 11-re nő a hivatalos ünnepek száma, mivel a Nagypéntek is belekerül az ünnepnapi listába. Bár önálló ünnepnapról van szó, a gyakorlatban ez mégis azt jelenti, hogy a húsvéti ünnep egy négynapos hosszú hétvége formájában fog mostantól testet ölteni. A szent-háromnapi Nagypéntek, Nagyszombat, valamint a Húsvét vasárnap és a Húsvét hétfő. Ez lesz az egyetlen olyan négynapos hosszú hétvége, amelyre az éppen aktuális naptár kénye-kedvétől függetlenül, minden évben számíthatunk.

Munka ünnepe 2017. május 1. hétfő, három napos hosszú hétvége

Május 1-je szerencsére nem hétvégére, hanem végre egy hét eleji munkanapra esik. Nevezetesen hétfőre. A hétfői vagy pénteki napra eső ünnepnap mindig a lehető legjobb opció, mert így minden esetben megnyúlik a gyorsan elszaladó hétvége. Ennek köszönhetően a munka ünnepét 2017-ben egy három napos hosszú hétvége keretében ünnepelhetjük. Ez az év második hosszú hétvégéje.

Pünkösd 2017. június 4-5. három napos hosszú hétvége

A tavaszi és nyár eleji pihenőnapok alakulására nem lehet panaszunk, hiszen három egymást követő hónapban is alkalom nyílik hosszabb idejű lazításra.
Április és május után júniusban is ünneplünk. Ráadásul egy olyan egyházi eredetű ünnepet, ami a dolgozók szerencséjére mindig hétfői napra esik.
A pontos meghatározás szerint a húsvétot követő hetedik vasárnapon és hétfőn van Pünkösd. Ebből az egészből a pihenőnapokkal összefüggésben annyi a relevancia, hogy ismét egy jól elnyújtott hétvégén pihenhetjük ki tavaszi fáradtságunkat.

Államalapítás ünnepe, 2017. augusztus. 20. vasárnap

Az államalapítás ünnepe, Szent István és az új kenyér napja 2017-ben egyetlen többletpihenő napot sem jelent a dolgozók számára, mert pont vasárnapra fog esni. Talán csak az jelenthet némi vigaszt számunkra, hogy a nyári szabadságoknak és pihenésnek köszönhetően augusztus végére energia tartalékaink remélhetőleg a maximális szintre fel vannak töltve.
A többlet pihenőnap hiányát így könnyen átvészeljük.

1956-os Forradalom ünnepe 2017. október 23. hétfő, három napos hosszú hétvége

Az október forradalom ünnepe 2017-ben kiadós pihenést fog biztosítani a dolgozók számára. Egy munkanapot megint sikeresen lecsippentünk az éves penzumból, mert az ünnepnap hétfőre esik. Szerencsére így amellett, hogy nyerünk egy napot, ismét megnyújtott hétvégének örülhetünk. Ez már a borongós fárasztó ősz kezdete, így minden további pihenéssel tölthető nap aranyat ér.

Mindenszentek napja 2017. november 1. szerda

Az év utolsó előtti ünnepe, pechünkre, megint csak szerdára fog esni. Ennek megfelelően, a márciusi szerdára eső ünnepnaphoz hasonló pihenési időtartamra számíthatunk októberben is. A korábbi évek gyakorlatához igazodva a szerdai egy napos ünnephez nem fog hozzáadódni az előtte vagy utána lévő két munkanap. Csak egy rövid egynapos lazítás lesz a hét közepén.

Karácsony 2017. december 25-26. hétfő és kedd, négy napos hosszú hétvége

Nos, ha év közben nem is nagyon kényeztet el bennünket a naptár szelleme, az év végére egy rossz szavunk sem lehet. A karácsonyi munkaszüneti napok 2017-ben hétfőre és keddre esnek, így az év második nagyon hosszú hétvégéjének örülhetünk. Négy egymást követő szabadnap áll majd rendelkezésünkre, hogy szeretteinkkel együtt ünnepelhessünk és áldozhassunk a közös családi bejgli evések oltárán. Ráadásul ezt követően csak egy nyúlfarknyi hosszúságú munkahetet kell dolgoznunk a következő három napos egybefüggő pihenőig. 2017 munkaidő naptár jól zárul. Az új év ugyanis hétfővel fog kezdődni, munkaszüneti nappal. A 2017-es évet tehát pihenéssel zárhatjuk, és a 2018-as évet pihenéssel nyithatjuk. Kell-e ennél jobb évzáró és évnyitó?

A munkanap -Mt 87. § (1)-  és pihenőnap vagy munkaszüneti nap -Mt 87. § (2)- pontos meghatározása a kék betűs részekre kattintva érhető el.

Forrás: mosthallottam.hu

Egy coach szerint az Y generációs munkavállalóknak nem a céges csocsóasztal hiányzik, hanem felelősség a nyakukba. Ezt a problémát pedig nem lehet a HR-re, az iroda designerre, vagy a szervezeti tanácsadóra tolni, ez a szakmai vezető feladata.

A szakember szerint nem a céges uzsonnával, csocsóasztallal, vagy ergonómusok által tervezett színes labdákkal felszerelt tárgyalókkal lehet megfogni a Y generációs dolgozókat.

„Jelenlegi ügyfeleink között van kkv, van startup, van multi, van jogász, van szoftverfejlesztő, logisztikus, pénzügyes, HR-es, de mindegy milyen szakmából, milyen szektorból jönnek, ugyanaz a négy pont vannak terítéken. Ezeken lehetne segíteni, ráadásul nem is lenne túl bonyolult” – olvasható az Y2Y blogon.

1. Utódlás

„Dolgoztam multis vezetőként, tudom mit jelent, mikor a HR kötelez, hogy töltsél ki egy A3-as papírt, tele üres kis kockákkal. Lehetőleg holnaputánra. Fogsz egy high flyer munkavállalót és beírod a nevét az összesbe, papír leadva időre, nincs több kérdés.” – írja le a rossz gyakorlatot a szerző. Ha a dolgozó nem látja, hova juthat, akkor elmegy. Az Y generációsok türelmetlenek, agilisak, és minimális a vesztenivalójuk. Ez nem kedvez a hagyományos szervezeti felépítésű cégeknek, de a szerző szerint a motiváció kérdése a lapos, laza, új szervezetekben sem megoldott. Valós, konkrét időpontokhoz, mérföldkövekhez kötött jövőkép nélkül nem lehet őket megtartani.

2. Felelősség

Olyan szervezetekben dolgozunk, ahol negyvenen vannak azonos munkakörben és gyakran a saját főnökük sem tudja pontosan, melyikük mit csinál. Pedig az Y-osok azt szeretnék, ha látszana munkájuk eredménye, amire visszajelzést is kapnának. A szerző szerint azonban jellemzően nem kapnak bizalmat, pedig „attól, hogy egy munkavállaló huszonkét percen keresztül fotózza a latte-jét instagramra, még nem lesz rosszabb a teljesítménye.” Vagy alkalmazkodni kell a munkaerő igényeihez, vagy megszokni, hogy 1-2 évente új embereket kell keresni, amire milliók fognak elmenni, ráadásul az utódlás kérdését is nehéz lesz megoldani.

3. Visszajelzés

Nehéz nem észrevenni az összefüggést a gondoskodó szülői házból kiszabadulni képtelen gyerekek, és a gyámoltalan fiatal munkavállalók között. Nem elég éves teljesítményértékelést tartani, az 1980 után szülöttek már havi, sőt heti, napi visszajelzést megerősítést várnak el. „Nincs szükségük a szendvicsbe csomagolt szép szavakra, vastag bőr van a képükön. De a visszajelzésre, arra van.”

4. Rugalmasság

Elképesztően gyorsak és kreatívak tudnak lenni, de ehhez időre és térre van szükségük. „Nem egy ügyfelünk van, aki a felmondás küszöbén áll csak és kizárólag azért, mert az agyára megy, hogy 9-re be kell érnie. Többen túlélték már, röhög erre a korábbi generáció, és igazuk van. Azonban azt is többen túlélték már, hogy egy nap nem mentek be dolgozni. Mert otthonról is tudnak: van laptopjuk, wifijük, és felelősségtudatuk, csak fel kell ébreszteni bennük.

Forrás: y2ycoaching.blog.hu

Egy átlagos dán mindössze 33 órát dolgozik egy héten, ötkor pedig a legtöbb irodában már lekapcsolták a lámpákat. Ez a rugalmatlan, ámde családbarát munkakultúra mégsem veti vissza az ország versenyképességét. Sőt, épp hogy csak lemaradnak a top 10-es listáról, a magánélet és munka egyensúlyát értékelő rangsort pedig vezetik.

Sokként élik meg a változást a Dániában letelepedő, munkaidőn kívüli robotoláshoz szokott külföldiek, akik egészen más értékelési rendszerben szocializálódtak. Jól szemlélteti a különbségét, hogy amíg a nyugati munkakultúrában elhivatott dolgozónak tekintik azt, aki még munkaidő után is az irodában tapos, addig a dánoknál vállveregetés helyett legfeljebb időgazdálkodási tanácsokat kap a túlórázó.

Egy brit újságíró blogjában számol be tapasztalatairól, miszerint Dániában senki nem fog bevágódni főnökénél azzal, hogy ráhúz még néhány extra órát a munkaidőre. „Szabadúszóként mindössze elintéztem néhány mailt, és befaltam pár rozskenyeret, mire a LEGO-nál állásban lévő férjem már meg is érkezett a munkából. Ezt betudtam az első munkanapnak, de ez történt másnap is, azután is, pénteken meg már fél háromkor betoppant” – ír tapasztalatairól Hellen Russell.

Más, külföldi barátai is megütköztek a számukra idegen munkakultúrán: egy brit barátnője megszokásból munkaidő után is maradt még néhány órát gürizni, mert Angliában így lehet előre jutni. De fél év után leállt, miután megunta, hogy háromnegyed ötkor egy szellemházban dolgozik, ahol egyfolytában integetnie kell az érzékelőnek, hogy felkapcsolódjon a lámpa, mert ő az egyedüli az egész épületben.

„Emlékszem a kialvatlan, koffeinista irodai életre Londonban, ahol volt egy főnök, aki fél hétkor bejött még egy körre, hogy megnézze ki az, aki még bent van, és megdicsérje őket. A túlórát egyszerűen az elköteleződés jelének tekintették. Ezzel szemben Dániában butaságnak tartják, mert a túlhajszoltság miatt nő a stressz, amely növeli a szívbetegségek esélyét. Nem beszélve róla, hogy értelmetlen is, hiszen a kipihent, boldog alkalmazottak 12 százalékkal hatékonyabbak is egy felmérés szerint.”

Forrás: hvg.hu

2017. január 1-től jelentősen változik a nem pénzben nyújtható juttatások adózása, emiatt a korábbi években már megszokott cafeteriaelemek kikerülhetnek a választható juttatások köréből, az adómentesen nyújtható juttatások pedig új elemekkel bővülnek. Az év végéhez közeledve a vállalatokat kihívás elé állíthatja egy olyan juttatási rendszer kialakítása, amely a munkavállalók igényeit maximálisan, de minimális adminisztráció mellett szolgálja ki.

 A korábbi években népszerű cafeteria elemeinek jelentős része – ideértve az Erzsébet-utalványt, a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, a helyi utazási bérletet, az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét, továbbá az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulásokat – 2017-től már csak a jelenleginél jóval kedvezőtlenebb adózási feltételekkel juttatható a munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben nevesített juttatások után a kifizetőnek 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás helyett már 27 százalékot kell fizetnie.

Újdonság azonban, hogy 2017-től béren kívüli juttatásként adható pénzbeli juttatás is, továbbá az óvodai szolgáltatással is bővül az adómentesen nyújtható juttatások köre. Mindemellett továbbra is adómentesen biztosítható a sportrendezvényre és kulturális szolgáltatásra szóló belépő, valamint a meghatározott feltételek mellett nyújtott lakáscélú támogatás.

Az új elemek közül várhatóan osztatlan sikert élvez a pénzbeli juttatás, melynek éves – jogviszonyban töltött napokkal arányos – keretösszege 100 ezer forint. A pénzbeli juttatás éves keretösszegét meghaladóan adott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adókötelessé válik. Érdemes odafigyelni a juttatás időzítésére is, mivel ha ezt az összeget nem az elszámolás hónapjában utalják, hanem csak a következő havi bérrel együtt, akkor egyhavi összeg elveszhet, hacsak decemberben nem fizetnek kéthavi juttatást a dolgozóknak.

Az étkezés támogatása az egyik legmenőbb juttatás

Rendszeresen a juttatási népszerűségi listák élén végez az étkezés munkáltatói támogatása. Ide sorolható a "hideg" étkezés vagyis a fogyasztásra kész étel vásárlása, de kedvelt juttatás lehet a "meleg" étkezés is, azaz az étkezés biztosítása. Jövőre a régi lehetőség mellett újak is szóba jöhetnek, Fata László cafeteriaszakértő áttekintette a jövő évi palettát.

Fogyasztásra kész étel vásárlása

Az Erzsébet-utalvány 2017-ben is megfelelő juttatás lesz erre. A legfrissebb (várható) szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalékos közteherrel.

Sok utalványszolgáltató 2017-re az ajándékutalványa felhasználási körében is megjeleníti a fogyasztásra kész ételt. A legfrissebb (várható) szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalék közteherrel ez is.

Meleg étkezés, étkezési szolgáltatás biztosítása

Munkahelyi étkeztetés a klasszikus munkahelyi ételfogyasztás a legfrissebb (várható) szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalék közteherrel.

Széchenyi Pihenő Kártya vendéglátás alszámla jövőre is éves 150 ezer forint értékig ad lehetőséget várhatóan 34,22 százalék  közteherrel, hogy étkezőhelyeken fizessünk vele. A keret felett itt is valószínű, hogy 49,56 százalék közteherrel számolhatunk.

Az Erzsébet-utalvány 2017-ben is megfelelő juttatás lesz a meleg étkezés támogatásához is. A legfrissebb (várható) szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalék közteherrel.

Sok utalványszolgáltató 2017-re az ajándékutalványának felhasználási körében is megjeleníti az étkezőhelyi felhasználás lehetőségét is. A legfrissebb (várható) szabályok alapján összeghatár nélkül adható majd 49,56 százalék közteherrel ez is.

Érdemes a cégeknek elgondolkodnia az óvodai ellátások bevezetésén is, ugyanis 2017. január elsejétől lehetőség nyílik arra, hogy a munkáltató az ingyenesen nyújtott bölcsődei szolgáltatásokhoz hasonlóan adómentesen biztosítson óvodai szolgáltatást és ellátást is.

„Várhatóan jövő évtől az olyan juttatásokat, amelyek 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősültek, egyes meghatározott juttatásként továbbra is lehet biztosítani a munkavállalóknak, a korábbi egyedi értékhatárokra vonatkozó korlátozások nélkül. A juttatásokkal kapcsolatos egyéb feltételeket a 2016. december 31-én hatályos előírásoknak megfelelően továbbra is teljesíteni kell.

A Parlament honlapján jelenleg elérhető információk szerint 2017. január 1-jétől a juttatások után a kifizetőt terhelő adó alapjának korrekciós tétele a korábbi 1,19-ről 1,18-ra módosul. Ezáltal összhangba kerül a többi juttatások alapjaként már ebben az évben is alkalmazott szorzóval. A béren kívüli juttatások teljes adóterhelése így 34,51-ről 34,22 százalékra, az egyes meghatározott juttatások adóterhelése 49,98-ról 49,56 százalékra csökkenhet.

 Alapszabályként elmondható, hogy a Munka törvénykönyvének szabályozása szerint a tárgyévi szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte. Mint mindenhol, természetesen, itt is vannak kivételek. Nézzük, mikor vihető át a szabadság a következő évre? Abban az esetben, ha

• a szabadság igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
• a felek az adott évre vonatkozóan írásban megállapodnak, így akkor az életkor szerint járó pótszabadságot a következő évre átvihetik és kivehetik.
• a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött, mert ebben ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot.
• van kollektív szerződés, akkor a szabadság egynegyedét át lehet vinni következő év március 31-ig.
• a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül kell neki kiadni azt.

Közismert tény, hogy ha valaki a Google-nél szeretne dolgozni, kiváló kvalitásokkal kell, hogy rendelkezzen. Hogy ez mennyire így van, azt Pierre Gauthier nemrég saját bőrén is megtapasztalhatta.

A programozó szakember 37 évnyi kódolási tapasztalattal és az iparágban eltöltött több évtized után döntött úgy, hogy jelentkezik a Google egyik vezető fejlesztőmérnöki pozíciójára. Az állásinterjú telefonon keresztül zajlott – és hiába a rengeteg tapasztalat, nem kapta meg a munkát. Az esetről blogjában számolt be, ahol leírta azt a 10 kérdést is, amikre tudnia kellett volna a választ.

1. Mi a malloc() függvény ellentétje C-ben?
2. Melyik Unix-függvény teszi lehetővé a socketnek, hogy fogadja a hálózati kapcsolatot?
3. Hány bájt kell egy MAC-cím tárolásához?
4. Rendezze a végrehajtáshoz szükséges idő szerinti sorrendbe: CPU-regiszter-olvasás, merevlemez fejmozgása, környezetváltás, rendszermemória olvasása.
5. Mi a Unix inode?
6. Melyik Linux-függvény vesz alapul egy útvonalat és tér vissza egy inode-dal?
7. Mi a neve a KILL signálnak?
8. Miért a Quicksort a legjobb rendezési módszer?
9. Vegyünk egy 10 ezer elemes tömböt, amiben 16 bites értékek vannak. Hogyan számolhatjuk meg a biteket a leghatékonyabb módon?
10. Mely típusú csomagokat használjuk egy TCP-kapcsolat kialakításakor, a kapcsolódó felek miket küldenek egymásnak?

Gauthier szerint a kérdések alapján nehéz lenne eldönteni, hogy a Google-nek vannak-e túl nagy elvárásai, vagy tényleg mindegyik senior fejlesztő dolgozójuk képes csípőből válaszolni a kérdésekre. De persze az is lehet, hogy a Google-t nem csak az győzi meg, ha valaki mindegyik választ azonnal tudja, hanem már az is, ha ügyesen (és szakmaian) vágja ki magát.

A munkáltató a munkavállaló részére étkezés, pihenés, illetve egyéb szükségletek kielégítése érdekében pihenőidőt, úgynevezett munkaközi szünetet köteles biztosítani. A Munka Törvénykönyve pontosan definiálja, hogy egyrészt mi minősül munkaközi szünetnek, másrészt a munkáltatónak a munkaközi szünetet mikor és milyen mértékben kell kiadnia. Teljesen életszerű azonban, hogy a mosdó látogatása az előírt munkaközi szüneten kívül, azaz munkaidőben sem elkerülhető. Tény, hogy a mosdóban töltött idő alatt a munkavállaló munkát nem végez, de ismert olyan uniós bírói gyakorlat, melynek értelmében a mosdóban töltött idő – értelemszerűen az előírt munkaközi szüneten túl – munkaidőnek számít, mely időtartamra a munkavállaló ugyanúgy jogosult munkabérre, mint ha munkát végezne.

Ráadásul – a munkavállaló testi épségét és egészségét szem előtt tartva – a munkaidőben történő mosdó-látogatások teljes körű tiltása vagy korlátozása a munkavállaló személyiségi jogát sértené, ezért a munkáltató ilyen jellegű tiltást vagy korlátozást nem rendelhet el. Sőt, a munkáltató alapvetően nem jogosult a mosdók használatát például kamerával vagy a ki- és beléptetést rögzítő elektronikus nyilvántartó rendszerrel ellenőrizni, mivel a munkáltató ilyen jellegű intézkedése is sértené a munkavállaló személyiségi jogait

Ezzel összefüggésben azonban a munkavállaló az adott helyzettel és különösen a jogaival nem élhet vissza! Ha bebizonyosodik, hogy a munkavállaló a mosdón töltött időt egy kis pihenésre használja, vagy a WC-n ülve több időt szentel az okostelefonjának, mint a személyes szükségleteinek kielégítésére, akkor könnyen felmerülhet a visszaélés gyanúja. Mivel általánosságban nincs arra formula, pláne törvényi szabályozás, hogy mennyi az az idő, amelyet a munkavállaló a mosdóban tölthet indokoltan, ezért ha vita merül fel, minden esetet egyenként kell megvizsgálni, és a konkrét körülményeket kell mérlegelni. Na és ami nem kellemes, hogy mindezt bíróság előtt kell megtenni…

Forrás: munkajogportal.hu

Egyetlen hónap alatt 2,3 százalékkal nőtt az ellátás nélküli álláskeresők száma, a megugrás azonban "természetes" az év ezen szakaszában.

Szeptemberben összesen 140 635 olyan nyilvántartott álláskereső volt, akik bármiféle ellátás nélkül voltak kénytelenek átvészelni a hónapot - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Augusztushoz mérten ez a változás 3114 személyt jelent, ami első ránézésre meglepőnek hathat, ám a korábbi évek azonos időszakai alapján jellemző ez a változás. Idén egyébként ennél nagyobb havi szintű változásra márciusban volt példa, ám az főként a közmunkaprogramok vége és az új programok indulása közötti átmeneti időszakkal magyarázható.

A mostani helyzet azonban más szempontból is rendkívüli, hiszen annak ellenére, hogy növekedett az ellátás nélküliek száma, a nyilvántartott álláskeresők 1300 fővel lettek kevesebben, 282 049-en voltak az adatok szerint.

Ilyen ellentétes irányú mozgásra nagyon régen nem volt példa, legutóbb 2013 májusában történt hasonló. Ez azt is eredményezte, hogy a teljes álláskeresői csoporton belül 48,5 százalékról 49,9-re ugrott az ellátás nélküliek aránya. Vagyis minden második állástalan bármiféle anyagi ellátás, segítség nélkül kénytelen élni a mindennapokat.

„Beiratkoztam egy hentesképző tanfolyamra” – mondta a 24 éves Loic a szüleinek, akik alig kaptak levegőt a döbbenettől. Fiúk ugyanis fél évvel korábban Grenoble egyik jó hírű egyetemén szerzett közgazdasági diplomát.

Jól fizető, fix állást is kapott nagyon gyorsan. De a munkahely csalódások sorozatát jelentette a számára. Egy nagy kereskedelmi cégnél kezdett. Először is az nem tetszett neki, hogy nem a képzettségéhez méltó feladatokat kap. Aztán észrevette, hogy nem a szaktudás, hanem a helyezkedés számít, hogy a főnökök kiskirályként viselkednek, és hogy az előrejutás nagyon lassú lesz. Ezért elhatározta, hogy kitanulja a hentes szakmát, üzletet nyit és a saját lábára állva fog boldogulni. Mellesleg: mindig is imádta a húsboltokat és a cukrászdákat is, de szülei hallani sem akartak efféle szakmákról, ezért a családi béke kedvéért ment egyetemre.

Loic példája nem egyedi, a Le Monde felsőoktatási melléklete több hasonló gyors pályamódosításról is beszámol. A fiatal diplomások egyik szakmai szervezete ötezer pályakezdőt kérdezett meg egy kérdőíves felmérés során. 14 százalék számára rendkívüli csalódás volt az első munkahely. Augustin például politikatudományi és gazdasági diplomával a szenátus, tehát a felsőház apparátusában helyezkedett el. Hamar rájött, hogy a politikusoknak nincsenek érdemi ötletei, gondolatai, csakis a választási kalkulációban hisznek. Nagyon hamar kiábrándult ebből az álszent világból. Jelenleg Skóciában a whisky-készítés rejtelmeit tanulja és később ebben a szakmában kíván elhelyezkedni.

Maud az egyik legelitebb gazdasági főiskolát végezte el, és jó állást kapott, fix munkaszerződéssel egy párizsi, digitális marketing cégnél.

Csak arra vártam, hogy leteljen a munkaidő, nem kaptam érdemi feladatot, beledöglöttem az unalomba

– számolt be munkahelyi „életérzéséről”. És persze irritálta a túlságosan hierarchikus vállalati légkör is. Fél év után lelépett és nyitott egy virágüzletet. „Mindig is imádtam a virágokat, most a szenvedélyem már egyben a munkám is” – nyilatkozta.

A lap cikkírója azért megjegyzi: akik egyetemi diplomával kétkezi munkát választanak, mind intelligens, remekül képzett és kreatív fiatalok. De pont ezek azok a képességek, amelyeket egy nagy céghez belépő ifjú diplomás nem tud kibontakoztatni. Viszont türelmesnek és nem ritkán szolgalelkűnek kell lennie. A többség átvészeli a nehéz pályakezdést, végigjárja a szamárlétrát, és előbb-utóbb főnök lesz. De a türelmetlenek kilépnek és a szívüknek kedves, kétkezi foglalkozást választanak. Ha Te is szétnéznél friss állásajánlataink között, kattints ide!

forrás: lemonde.fr, hvg.hu

559 álláskereső jelent meg az Aranytíz Kultúrházban, október 27-én megrendezésre kerülő állásbörzén, amin 38 munkáltató vett részt, köztük a Passion4Work is. Izgatottan települtünk ki az eseményre, nagy örömünkre a standunkat komoly érdeklődés övezte. 18-tól 65 éves korig, nők és férfiak vegyesen fordultak bizalommal HR-es munkatársainkhoz, Edinához és Ágihoz. Az érdeklődők kedvükre szemezgettek állásajánlataink között, bátran kérdeztek a pozíciókról és megmutatták nekünk önéletrajzaikat is.

Azoknak, akik nem tudtak részt venni a programon, itt linkeljük a börzén meghirdetett, szaktudást igénylő nyílt pozícióinkat.

Jogi asszisztens

Kereskedelmi asszisztens

Asztalos

Könyvelő

Felszolgáló

Szakács

Irodavezető és személyi asszisztens

Műszaki értékesítő

Az állásbörzét a VEKOP-8.1.1-15-2015-00001 Út a munkaerőpiacra elnevezésű kiemelt projekt keretében Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala Foglalkoztatási Osztálya, a Segítő Kezek az Aktív Évekért Közhasznú NKft. és Belváros-Lipótváros Önkormányzata tartotta. Ezúton is köszönjük nekik a részvételi lehetőséget! Jövőre ugyanitt!