A magyarországi árakról, bérekről és termelékenységről a pártok, az érdekképviseletek és sok esetben a civil szféra is időről, időre (főleg az ilyen-olyan választások idején) igen éles üzeneteket fogalmaztak meg: „Európai munkáért európai béreket”; „Ne csak áraink, a fizetéseink is legyen európai!"”; „A kecskeméti gyárban dolgozó magyar munkás pont ugyanennyit ér, mint bármelyik más Mercedes-alkalmazott.” Ezek a szlogenek azt sugallják, hogy a magyar dolgozót méltatlanul alulfizetik a nyugat-európaihoz képest, miközben áraink és munkánk (termelékenységünk) tartják azt a tendenciát, mint a nyugati államok. De vajon tényleg túl magasak az áraink és túl alacsonyak a béreink?
Kezdjük az árakkal! Az Eurostat úgy méri az országok árszintjét, hogy vesz egy “fogyasztói kosarat”, ami a tipikus vásárlási szokásokat testesíti meg, és minden EU-s országban kiszámolja ennek az árát. Hogy a gazdag és szegény országokat össze tudjuk hasonlítani, az árszintet az egy főre jutó GDP-hez, azaz a vásárlóerőhöz hasonlítjuk. E kettő között általában szoros kapcsolatot látunk: a szegényebb országokban általában olcsóbb az élet, sőt Magyarország esetén az árszint némileg alacsonyabb annál, mint amit a jövedelmünk alapján várnánk. 2013-ban például a magyar fogyasztási termékek ára az EU-27 átlagának 75 százaléka, a szolgáltatásoké viszont csak 48 százaléka volt. A boltokban valóban közelítünk európai árakhoz, de sok szolgáltatás, például a lakásbérlés, jelentősen olcsóbb nálunk.
Mi a helyzet a bérekkel? Ebben az esetben az egy munkaórára jutó munkaköltséget (a vállalat által fizetendő adókkal és járulékokkal terhelt bruttó órabért) vetjük össze az egy munkaóra alatt megtermelt jövedelemmel (GDP-vel), ami a termelékenység mérőszáma. Ismét szoros összefüggést látunk: azokban az országokban magasabbak a bérek, amelyek egy munkaóra alatt nagyobb jövedelmet tudnak létrehozni. Az árszintkülönbség kiszűrésével számított magyar bérköltség az EU-27 átlagának 54 százaléka, a magyar termelékenység pedig az uniós átlag 60 százaléka. Ezzel Magyarország majdnem pont az összefüggést jelző vonalon fekszik, vagyis béreink nagyjából megfelelnek termelékenységünknek. Sajnos még nem európai a munkánk (a termelékenységünk), és ennek megfelelően nem európaiak a fizetéseink sem.
Félrevezetőek tehát azok a szlogenek, amelyek a magyar, pontosabban a magyarországi munkáért a mostaninál lényegesen magasabb béreket ígérnek vagy követelnek. A magyar árszint az uniós átlag 60 százaléka, az árszinttel igazított magyar bérköltség pedig az uniós átlag 54 százaléka, tehát nemzetközi összehasonlítás alapján ezek az értékek nagyjából ott vannak, ahová az ország termelékenysége alapján várjuk őket. Természetesen van hová fejlődni, de a béremelkedés feltételeinek megteremtése – a szlogenek megfogalmazása, illetve az egyoldalú összehasonlítás helyett – a termelékenységünk növelésében rejlik.
Forrás: Index.hu
