A munkaerő-kölcsönzés egyik alapvető jellemzője világszerte, hogy a munkavállaló csak egy bizonyos időtartamot dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. Ez a korlát azt kívánja megakadályozni, hogy a munkáltatók a tartós foglalkoztatást is kölcsönzéssel váltsák ki. December 1-jétől hazánkban a Munka törvénykönyvének módosítása mindazokat érinteni fogja, akik öt egybefüggő éve bizonyulnak kölcsönzött munkavállalónak.
Felmerül a kérdés, hogy mi oka lehet a kölcsönvevőknek évekig kölcsönözni egy munkavállalót?
A válasz általában abban keresendő, hogy a munkáltató kötött létszámkeretek mellett működik, amelyet a tulajdonos (pl. az anyavállalat) határoznak meg, és amelyet nem léphet át. Ennek rugalmasabbá tételében segít az „idegen munkaerőt” biztosító, így a saját állományt nem bővítő kölcsönzés. Hasonlóan, az egy munkavállalóra jutó nyereség, mint a gazdasági teljesítőképesség egyik mutatója is javítható azzal, ha a munkáltató kölcsönzött kollégákat alkalmaz.
Pontosan mit mond ki a jogszabály?
Az Európai Unió tanácsi irányelvének magyarországi átültetése szükségessé tette a korábbi Munka törvénykönyvének (Mt.) módosítását, amely a munkaerő-kölcsönzések ideiglenességét is kimondta.
A kikölcsönzés ideiglenessége azt jelenti, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönzött munkavállaló által megkötött munkaszerződésben legfeljebb öt évig terjedő időtartamot lehet meghatározni. A törvényi szabályozás 2011. december 1-jén lépett hatályba, ami az jelenti, hogy az egybefüggő ötéves időtartamot ettől a naptól kell számolni.
Ezt a mértéket veszi át az új Mt. is, azzal a további kikötéssel, hogy az ötéves korlát szempontjából a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt munkaerő-kölcsönzéseket egybe kell számítani. A törvény szerint az egybeszámítási szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a kikölcsönzés más kölcsönbeadóval kötött megállapodás alapján valósul meg (például, ha a kölcsönzött munkavállaló három évet töltött el a kölcsönvevőnél, majd négy hónap elteltével újra foglalkoztatni kívánja ugyanezt a munkavállalót, de egy másik kölcsönbe adó által, úgy ez az újabb kikölcsönzés legfeljebb két évig tarthat).
Milyen következményekkel jár mindez a munkavállalókra nézve?
Az ötéves korlátot túllépve a munkavállalót az adott kölcsönvevőnél nem lehet tovább foglalkoztatni. Ilyen esetben a munkavállaló – mint jogellenes utasítást – megtagadhatja a kölcsönvevőnél való további munkavégzést, a munkaügyi hatóság pedig a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megszegése miatt bírságot szabhat ki. Bár az új Mt. kifejezetten nem tartalmazza, hogy ilyenkor a kölcsönvevővel jön létre határozatlan idejű munkaviszony, a munkaügyi hatóság az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján minősítheti így a ténylegesen létrejött kapcsolatot, mert az ötéves időkorlát túllépésével ugyanis munkaerő-kölcsönzés keretében a kölcsönvevő nem foglalkoztathatja a munkavállalót, viszont minden, a tényleges munkavégzéshez kötődő munkáltatói jogkört ő gyakorol.
Mit tehetnek akkor a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztató cégek?
Jogi kiskaput jelenthet, hogy az ideiglenességi szabály csak egy adott munkavállaló kikölcsönzésére vonatkozik. Annak nincs akadálya, hogy a kölcsönvevő az adott munkakört állandóan, de legalábbis öt évnél hosszabb ideig kölcsönzött munkavállalóval töltse be, csak éppen ötévente másikkal. Így nem ütközik a törvénybe, ha az időhatár átlépésével a kölcsönvevő megszünteti ugyan az adott munkavállaló kikölcsönzését, ám nyomban egy másik munkavállalót kölcsönöz ki, ugyanarra a feladatra.
Bár még messzinek tűnhet 2016. december 1-je – amikor is a munkaerő-kölcsönzési korlát életbe lép –, de mi itt a Passion4Work-nél már elkezdtünk felkészülni erre az időpontra, hogy se minket, se a partnereinket, se a munkavállalóinkat ne érhessen semmiféle hátrányos meglepetés…
Vonatkozó jogszabályok:
2008/104/EK irányelv
2011. évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról (16. § f) pontja)
2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről (214. § (2) bekezdése, 216. § (1) bekezdés c) pontja)
1996. évi LXXV. a Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény (1. § (5) bekezdés, 3. § (1) bekezdés k) pont).
Forrás: munkajog.hu