A rugalmas foglalkoztatást támogató program indult kis- és közepes vállalkozások (továbbiakban: kkv) számára. A cégek 3 és 15 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak.
Már elkezdődött azon cégek kiválasztása, amelyek összesen 5 milliárd forintnyi forrásra pályázhatnak, hogy a rugalmas foglalkoztatási formákat bevezethessék. Az a cél, hogy a kkv-k szakmailag magas szintű, 100 százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe. Ennek segítségével rugalmasabbá tehetik a munkaszervezésüket, összehangolhatják a munkát és magánéletet, valamint javíthatják a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeit. A rugalmas foglalkoztatás elterjedése nem csupán a munkaszervezést, a piaci alkalmazkodóképességet és a versenyképesség növelését segíti elő, hanem lehetőséget ad olyan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítására, mint a kisgyermekesek, az idősebb vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók.
A magyar gazdaságra jellemző kötöttségek miatt a rugalmas foglalkoztatási formák, a távmunka vagy a részmunkaidős állások aránya lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. A kkv-k esetében azonban, ha hallgatólagos vagy informális módon is, de az átlagosnál gyakrabban megjelenik.
A Munka törvénykönyve (Mt.) felsorolja az atipikus munkavégzési formákat: szerepel benne például a részmunkaidő és a távmunka mellett a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztás, a több munkáltató számára végzett munka is. Emellett külön szabályozza a munkaerő-kölcsönzést is. Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal. Nemcsak a cégeknek kell nyitottá válni az atipikus foglalkoztatási formákra, hanem az is fontos, hogy a dolgozóknak is megérje elvállalni. A részmunkaidő vagy a munkakör megosztás elterjedésének hatalmas gátja például, hogy egy négyórás bér rendkívül alacsony, a munkába járással töltött idő viszont (ha minden nap be kell menni a munkahelyre) ugyanannyi, mintha teljes munkaidőben dolgozna valaki.
A rugalmas munkaerőpiac akkor jó, ha megvalósul az, amiért kitalálták: bővül a foglalkoztatás, ám a munkások jogai nem csorbulnak. Ha a munkavállaló maga akarja az atipikus munkát, és nem munkáltató kényszeríti bele (például termeléscsökkenés esetén részmunkaidőbe), akkor akár még a munkavállaló lojalitását is növelheti vele. Ráadásul egy munkaadó nemcsak a költségeit és az adminisztratív terheit csökkentheti a rugalmas munkavégzés segítségével, hanem az alkalmazottak is motiváltabbak lesznek. A távmunkások például azért, mert érzik: a cégük megbízik bennük, hogy akkor is teljesítik feladataikat, ha nem az irodában ülnek. A rugalmas munkavégzés esetén pedig több idő marad a családra és a magánéletre is.
A konvergencia régióban működő 10 és 249 közötti alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kétkörös pályázaton vehetnek részt. Az első ütemben elvégzik az érintett cégek átvilágítását (a P4W szerepét itt lehetne megemlíteni), vezető interjúkat készítenek, kérdőívek segítségével mérik föl a dolgozók véleményét, megvizsgálják a belső szabályzatokat, majd a rugalmas foglalkoztatási formák bővítésére fejlesztési tervet készítenek.
A második ütemben (2016 nyarától) a vállalkozások e fejlesztési tervek alapján pályázhatnak 3 millió és 15 millió forint közötti támogatásra, a dolgozók képzésére, informatikai beruházásokra, bértámogatásra. Az egyszerűsített pályázatok során elnyerhető támogatás a költségek teljes egészét fedezi, országosan 5 milliárd forint áll rendelkezésre (a P4W szerepét itt is meg lehetne említeni).
Forrás: profession.hu
