És lám, eljött a várva várt péntek! Ez nem csak azért csodálatos, mert a hétvége jön, de két tanáccsal is zárjuk az e heti poszt-sorozatunkat!
+5: Viselkedj! :)
Egy órája van a HR-esnek megismerni téged, s te a számukra az leszel, amit abban az egy órában villantasz. Azt kell elhitetned velem, hogy te nemhogy képes leszel elvégezni azt a munkát, amit kínálnak neked, hanem szeretnéd is ezt csinálni. Sok olyan HR-est ismerni, akinek vannak olyan tapasztalatai, miszerint elküldött már hatoldalas, lenyűgöző CV-vel rendelkező, ám nagyarcú hőzöngőt és vett fel szerény tapasztalatú fiatalt, akin viszont azt látta, hogy olyan motivált, hogy felszántja neki itt a pályát is. Előfordul, hogy a HR-esek, akik az interjún részt vesznek jórészt pszichológus végzettségűek, s nem csak azt nézik, hogy mit mondasz, hanem azt is, hogy azt hogyan mondod. Ne a tudásodról győzz meg minket, hiszen arra való a CV! Inkább arról, hogy micsoda jól lehet majd veled együtt dolgozni, s erre való az interjú! Önmagában nem elég, hogy jó vagy, nem elég, hogy öt diplomád van, és nem elég, hogy NASA fejlesztő voltál 6 évig! Nem csak papírokat és diplomákat keresnek, hanem kompetenciákat, azok pedig sokkal inkább a személyiségben, készségeidben és képességeidben gyökereznek, mintsem a tapasztalatokban/tudásban.
5+1: Ne arcozz!
Ne légy fölényes, kioktató, túlságosan önérzetes, ne dobálózz idegen szakkifejezésekkel! Irritál és késztetést érez rá a HR-es, hogy kizökkentsen, esetleg letörjön. Ehhez általában elég belemenni egy témába elég mélyen, és kiderül, hogy a szakdolgozatod egy részénél idegen app-okat használtál fel, a teamleader-sztorid egy háromfős csapat korlátozott ideig történő vezetésére vonatkozik, vagy az interjúztató – szemben veled – pontosan tudja, hogy mi a különbség a regressziós teszt és a re-teszt között. Légy határozott, korlátozódj a tényekre, azokat próbáld meg minél részletesebben bemutatni.
