A magyar gazdaság 2015-re kilábalt a 2009-es válság okozta sokkból, visszatért a termelés a válság előtt szintre. Ám mindeközben egyre kevesebb a szakember, a kereslet folyamatosan emelkedik, és ez olyan mértékű munkaerőhiányt idézett elő hazánkban, mint sehol máshol Európában. A kérdés az, hogyan fordítható meg ez a folyamat?
A bevándorlók jelenthetik a megoldást?
A Nemzetgazdasági Miniszter több alkalommal hangot adott azon véleményének, hogy a gazdasági fejlődés egyik féke éppen a munkaerőhiány lehet, melynek következtében bevándorlókra bizonyos területeken szükség lehet. Varga Mihály egy friss interjúban leszögezte: senkinek nem kell aggódnia, hogy emiatt elveszti az állását, hiszen csak azon szakmákról van szó, amelyekben nincs elegendő számú, megfelelően képzett hazai munkaerő. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) információi szerint az elvándorlás és a népesség csökkenés következtében legalább negyedmillió munkavállaló hiányzik a munkaerő-piacról. Az MGYOSZ javaslatában egyebek között rövid távú célként fogalmazza meg, hogy kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására.
Béremelés kellene
A LIGA Szakszervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy a helyzet orvoslásának központi eleme inkább a bérek felzárkóztatása, semmint a bevándorlás felgyorsítása lehetne. Ennek alapvető eszköze pedig a minimálbér és a garantált bérminimum további emelése és nem az önkéntes munkáltatói béremelés. Ezen túlmenően a leszakadó társadalmi csoportok helyzetének javítására az oktatás fejlesztését is kiemelt célnak tartja.
Kevés a GYED EXTRA a kismamáknak
A KSH adatai szerint 2016 első negyedévére ismét megemelkedett azoknak a kisgyermekes szülőknek a száma, akik a GYED, illetve a GYES folyósítása mellett egyáltalán nem vállalnak munkát, helyette inkább otthon maradnak a gyerekkel. Az adatok tanúsága szerint több szülő (férfi és nő egyaránt) marad otthon gyermekével és kevesebben szándékoznak a munkaerő-piacra visszatérni.
A szaksajtó szerint azt már korábban sejteni lehetett, hogy nem hoz majd lényeges áttörést a GYED EXTRA, de a dolgozó anyák számának csökkenésére senki sem számított. A GYED EXTRA bevezetése ellenére csupán az anyák 1,8 százaléka (négy-ötezer fő) akart visszatérni a munkaerőpiacra a gyerek 2 éves kora előtt. A GYED EXTRÁT jellemzően a diplomás nők veszik igénybe, akiknek karrierjét, szakmai fejlődését leginkább veszélyezteti a gyermekgondozással eltöltött hosszú távollét. Ahhoz, hogy szélesebb szülői réteg számára legyen vonzó a visszatérés, a GYED EXTRA komolyabb emelésére lenne szükség.
Öregember nem vénember!
A következő alternatíva az idősödő munkavállalók foglalkoztatása, ami nem csak azért jó, mert csökkentheti a depresszió és a demencia kockázatát, hanem azért is, mert megoldást jelenthet a munkaerőhiányra. Azok az érett szakemberek, - akik már a nyugdíj korhatárhoz közelítenek, netalán már nyugdíjba is mentek, mégis szellemileg frissek és buzog bennük tettvágy – hatékony munkaerőnek bizonyulhatnak. Mindössze esélyt kell adni nekik, erre hívja fel a figyelmet az Európai Munkavédelmi Ügynökség is, amely kétéves kampányt indított Egészséges munkahelyet minden életkorban címmel.
A szervezet közleménye szerint 2030-ra Európában minden harmadik aktív munkavállaló az idősebb, 55–64 éves korosztályból fog kikerülni. Az öregedő társadalmakban elkerülhetetlen, hogy a munkavállalók egyre hosszabb ideig járuljanak hozzá a gazdaság fenntarthatóságához, ehhez a jelenséghez pedig a munkahelyi közösségeknek, munkaadóknak is alkalmazkodniuk kell – írták.
A közleményben idézik Balogh Katalint, az Európai Munkavédelmi Ügynökség Nemzeti Fókuszpontjának vezetőjét, aki elmondta: az aktív idősödő munkavállalók fel nem tárt erőforrások a gazdaság és a társadalom számára; a vegyes életkorú munkahelyi közösség segít a hasonlóan vegyes életkorú fogyasztók igényeit kiszolgálni, a korosztályi sokszínűség támogatja a kreativitást, az innovációt és a tudásmegosztást. A kampányhoz meghirdették az Egészséges munkahelyek – Helyes Gyakorlat Díjat, amellyel olyan vállalatokat díjaznak, amelyek innovatív munkavédelmi gyakorlatokat alkalmaznak a fenntartható munka és az egészséges idősödés ösztönzésére, és ezzel példát szolgáltatnak más szervezetek számára is.
A fenti lehetőségek mellett még számos más alternatíva létezik, úgymint képzés, átképzés, automatizálás (fejlesztés), motivációs rendszer-fejlesztés, közmunkások bevonása, vagy éppen munkáltatói járulékcsökkentés.
Bármelyik stratégia jelentsen is segítséget a munkaerőpiac problémáinak kezelésében, sürgős lépésekre van szükség, hiszen az elégtelen munkaerő miatt beruházásoktól esik el az ország, ami rontja a potenciális gazdasági növekedést.
Források: hrportal.hu; portfolio.hu, 3szek.ro
