Nemrég reppent fel a hír, hogy egy francia alkalmazott, aki az illatszeriparban dolgozott, beperelte a munkáltatóját, mert úgy érzi az állása, ahol „zombivá unatkozta” magát, szakmailag „meggyilkolta” őt. De valóban lehetséges-e, hogy valakit az unalom ilyen mértékben tönkretegyen? Mit tehet a munkáltató ennek megelőzésére, és nem utolsósorban hol a munkavállaló felelőssége?

Frederic Desnard több mint 100 millió forint értékben perli munkaadóját az unalomtól elszenvedett károkért, amit illatszeripari vezetőként szenvedett el, 80 ezer eurós (vagyis közel 25 millió forintos) éves fizetésért.

Bár pszichológiai terminus még nincs az unalom szindrómára, a kiégés mintájára (burnout), de szakértők szerint egyre komolyabb problémát jelent a munkahelyeken. Ugyanis az unalom, ahogy a túlhajszoltság is, hosszú távon stresszhez és akár depresszióhoz vezethet. A BBC idézi Steve Coster biztosítási brókert, aki egyre nehezebben ment munkába reggelente, mert minden napja annyira egyforma volt. Majd egy reggel úgy érezte, fel sem tud kelni, még indokot sem talált ki a hiányzására, amikor felhívta a főnökét. 17 évig dolgozott a területen, míg végül depressziós lett, inni kezdett, és mindez az életének már más területeire is kihatott. Pedig nem is a világ legunalmasabb állásainak egyikében dolgozott.

Akár a várható élettartamra is kihathat az unalom, az Egyesült Királyságban 7000 köztisztviselőt vizsgált egy hosszú távú kutatás, ami többek közt azt is kimutatta, hogy nagyobb eséllyel haltak meg azok – a 24 éves vizsgált időszakban -, akik unatkoztak a munkában. Az okok között az is látható, hogy ezek az emberek, hogy ellensúlyozzák az unalmat, az élet egyéb területein próbáltak stimulációt keresni, nem éppen az egészséges életmódhoz köthető szokásokat vettek fel, függőségeknek lettek rabjai. (Az olimpia legunalmasabb munkájáról itt olvashatsz.)

A fent említett per akár felhívhatja a szervezetek figyelmét arra, hogy komolyabban vegyék az unalom problémáját, ami a munkahelyi stressz része lehet, amelynek kezelésére ma már hangsúlyt fektetnek. Ugyanakkor az unalom arra is sarkallhat, hogy valaki változásokat kezdjen az életében, a karrierjében. Ez utóbbi fontosságára és az egyén felelősségére hívja fel a figyelmet Velez Csaba, pszichológus. Aki szerint a munkavállaló, amint észreveszi, hogy ilyen helyzetbe került, akkor proaktívan jeleznie kell a munkáltatója felé, hogy adjanak neki többletfeladatokat, esetleg helyezzék új pozícióba, mert nem érzi elégségesnek a rá eső terhelést. Ha azonban ez nem történik meg, akkor lépnie kell. Velez Csaba szerint mindezt nagyon pozitívan is felfoghatja az egyén, saját javára fordítva az eseményeket, ha ugyanis unatkozik az azt jelenti, hogy többre képes, vagyis lesz kereslet, igény a munkájára máshol.

Ha a váltás valamilyen okból nem történik meg, az a burnouthoz hasonlóan depresszióhoz vezethet. A pszichológus jelezte, a modern emberi agy korlátként éli meg, ha hosszú távon nem tud teljesíteni, az unalom bekorlátozza a cselekvést, a lehetőségeket. Az illető úgy érezheti magát, mint egy ketrecbe zárt vadállat, aki számára természetellenes korlátok közé van szorítva, amit depresszióval reagál le. Ha valaki eljut eddig a depresszív állapotig, akkor már nem érez motivációt, a saját munkájába vetett hite vész el, ezért ragadhat benne egy ilyen pozícióba akár hosszú évekre, ahogy a fenti példában a biztosítási bróker. Ez a szakember szerint debilizálhatja vagyis szinte cselekvésképtelenné teheti az illetőt. Ugyanakkor itt is megmarad a saját és a környezet felelőssége, amely, ha felismeri a helyzetet, akkor az illetőt szakemberhez juttathatja, aki kibillenti ebből az állapotból és eljuttatja a munkahelyváltásig. Ha ez a lépés nem következik be, akkor lehetséges, hogy a saját unalmas világból való kilépés érdekében az illető elkezd legális gyógyszereket, alkoholt vagy drogot fogyasztani, ami a valódi helyzetét segít elfedni.

A munkáltató felelősségét a szakember abban látja, hogy komolyan kell venni az alkalmazott jelzéseit, erre a rendszeres teljesítményértékelések, 360 fokos értékelő rendszerek is lehetőséget adnak. Ha ugyanis a munkaadó ezt nem veszi elég komolyan, akkor egy jó munkavállalót veszíthet el.

Amennyiben úgy érzed, hogy a jelenlegi munkádtól kiégetté váltál, nézz körül friss állásajánlataink között!

Forrás: hrportal.hu