Tudtad, hogy ingyenesen lehet erkölcsi bizonyítványt igényelni?

Egy kis könnyebbség az álláskeresők számára...

Idén január elsejétől az illetéktörvény módosításának köszönhetően térítésmentesen lehet hozzájutni az oly sok munkáltató által kért hatósági erkölcsi bizonyítványhoz.

Évente mintegy három-négyszázezren kérik ki az erkölcsi bizonyítványt, amely gyakorlatilag azt bizonyítja, hogy a kérelmező, adott esetben álláskereső (a P4W nyitott pozíciói megtalálhatók itt), sőt a kiválasztott leendő munkavállaló, büntetlen előéletű, nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt, nem áll foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt vagy valamely foglalkozástól való eltiltás alatt.

A hatósági erkölcsi bizonyítvány ügyintézésének ingyenessége érzékeny anyagi könnyebbség a munkát keresők számára, de vannak további változások is. 2016. január elsejétől több helyen és módon kérelmezhető az erkölcsi bizonyítvány. Továbbra is benyújtható a kérelem a postákon a zöld csíkos borítékba helyezett kitöltött igénylőlappal vagy személyesen a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának ügyfélszolgálatán. Emellett azonban a teljes igénylés az interneten keresztül is igényelhető, a magyarorszag.hu portálon történő előzetes ügyfélkapu regisztrációt követően. Ebben az esetben minden elektronikusan zajlik és ennek megvan az az előnye is, hogy a rendszerből on-line módon is lekérdezhetők az adatok, így a munkáltatók is gyors és hasznos információkhoz juthatnak.

Tehát az erkölcsi bizonyítvány költsége és bürokratikus folyamata immár nem lehet akadálya a gyors munkába állásnak.

Csütörtök? Akkor Jogi esetek.

Gyakran kapott cégünk olyan levelet, amelyben a kismamák visszatérésének kérdéskörét feszegették. Ennek szerettünk volna utánajárni: visszatérő kismamaként, ugye, jogos vagyok béremelésre? Mert az volt az elmúlt három évben a cégemnél.

A munkáltató a szülési szabadság megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Habár az új Munka törvénykönyve ajánlatról beszél, ez ettől függetlenül nem opcionális. A szabály indoka az, hogy a kismama állapotának időszaka tipikusan hosszabb időtartamot jelent, és ennyi idő alatt a bérek általában jelentősen változnak. Ezért szükséges a visszatérő munkavállaló munkabérét az időközben megvalósuló bérfejlesztéseknek megfelelően korrigálni. A törvény nem csak az alapbér, hanem általában a munkabér emelését kívánja meg, amennyiben tehát a bérfejlesztés nem az alapbért, hanem például a mozgóbért, valamely pótlékot stb. érintetett, a korrekciót akkor is végre kell hajtani.

Csütörtök? Akkor Jogi esetek.

Gyakran kapott cégünk olyan levelet, amelyben a kismamák visszatérésének kérdéskörét feszegették. Ennek szerettünk volna utánajárni: visszatérő kismamaként, ugye, jogos vagyok béremelésre? Mert az volt az elmúlt három évben a cégemnél.

A munkáltató a szülési szabadság megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Habár az új Munka törvénykönyve ajánlatról beszél, ez ettől függetlenül nem opcionális. A szabály indoka az, hogy a kismama állapotának időszaka tipikusan hosszabb időtartamot jelent, és ennyi idő alatt a bérek általában jelentősen változnak. Ezért szükséges a visszatérő munkavállaló munkabérét az időközben megvalósuló bérfejlesztéseknek megfelelően korrigálni. A törvény nem csak az alapbér, hanem általában a munkabér emelését kívánja meg, amennyiben tehát a bérfejlesztés nem az alapbért, hanem például a mozgóbért, valamely pótlékot stb. érintetett, a korrekciót akkor is végre kell hajtani.

Ha esetleg úgy adódna, hogy véget érne a Walking Dead, nem kell aggódni, hiszen a zombik mindig is köztünk éltek, így mindig találkozhatunk velük. Egy felmérés szerint az amerikai munkavállalók 76 százaléka zombiként tengeti napjait a munkahelyén, és ez alapvetően a menedzsment hibája. Ezzel az a gond, hogy ők, a zombiként dolgozó alkalmazottak, a legköltségesebbek, hiszen úgy dolgoznak, hogy az nem növeli a hatékonyságot.

Az Entrepreneur egy cikke szerint létező probléma, hogy a legtöbb munkaadó zombiként kezeli az alkalmazottait. Egy kutatás szerint az amerikai munkavállalók 76 százaléka boldogtalannak, és egy kikapcsolható vagy pótolható gépnek érzi magát a munkahelyén.

Ebből arra következtethetünk, hogy az emberek döntő többsége nem szereti a munkáját. De vajon miért lehet ez? A vezető csak egy pénzgyűjtő gépnek tartja az alkalmazottját? Igen! Pedig hamarosan ez azzal fog járni, hogy annyira elhinti magában ezt a gondolatot, hogy tényleg ekképpen is viselkedik majd: ötletei elvesznek, demotivált, hallgatni fog, s így nem osztja meg a véleményét, mert úgy gondolja, úgyis igaza van a főnöknek.

Sok vezető figyel már erre, és rájön, a munkahely folyamatosan változik, hiszen ha még tegnap jól működött, holnap nem biztos, hogy így lesz? Mi kell ehhez orvoslásához? Új eszközök a motiválásra annak érdekében, hogy jól érezzék magukat. Ez a menedzsmentnek az érdeke, ugyanis a zombi munkatársak sokkal többe kerülnek, mint amennyi a hasznuk

De elég a beszédből: megmutatjuk képekkel, milyen károkat okoznak a (munkahelyi)zombik:

Folyamatosan új munkát keresnek. 

A munkahelyi zombik igénylik a legtöbb betegszabadságot.

A munkahelyi zombik elijesztik a potenciális vevőt.

A munkahelyi zombik csökkentik a profitodat.

A munkahelyi zombik a legrosszabb ügyfélszolgálatosok.

Ők a dolgozó halottak.

Az amerikai munkavállalók 70%-a nem akar aktivizálódni a munkahelyén.

Nincs más vágyuk, mint máshol lenni, és nem csinálni semmit.

A munkahelyi zombik mindig negatívan beszélnek a cégről.

Az amerikai vállalkozásoknak évente 550 milliárd dollárjába kerülnek.

Megfertőzik a környezetüket.

Növelik a fluktuációt.

Költségesek és nem produktívak.

Forrás: HVG, Entrepreneur

A húsz nap alapszabadság mellé jár pótszabadság is, amely az életkor előrehaladtával nő. Először 25 évesen jár egy nap pótszabi, ez 45 éves korig 10 napra kúszik fel. Ehhez adódik hozzá a gyermekek után mindkét szülőnek járó pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 fizetett szabadnap – természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Fogyatékos gyermekek szülei plusz két nap szabadságot kapnak.

A szabadság kiadásával összefüggésben azonban meg kell jegyezni, hogy:A húsz nap alapszabadság mellé jár pótszabadság is, amely az életkor előrehaladtával nő. Először 25 évesen jár egy nap pótszabi, ez 45 éves korig 10 napra kúszik fel. Ehhez adódik hozzá a gyermekek után mindkét szülőnek járó pótszabadság (egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több után pedig összesen 7 fizetett szabadnap – természetesen az életkorért járó pótszabadságon felül). Fogyatékos gyermekek szülei plusz két nap szabadságot kapnak.

A SZABADSÁGOT A MUNKÁLTATÓ ADJA, ÉS NEM A MUNKAVÁLLALÓ VESZI KI

Az Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló az összszabadság állományán belül 7 munkanap szabadsággal rendelkezik csupán. Azt is érdemes tudni, hogy a gyermekek után járó pótszabadsággal sem a szülő „rendelkezik”, azaz, nem akkor veszi ki, amikor arra a gyermekkel összefüggésben szükség mutatkozik. Ezt a pótszabadság részt ugyanúgy a munkáltató adja ki – kvázi, amikor jónak látja.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a munkahelyen arra kell várni, hogy a főnők majd szól, mikor lehet szabadságra menni! Bár a munkaadó felelőssége, hogy a szabályoknak megfelelően kiadja az összes szabadságot, és nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállaló nem vette azt ki, mégis mindkét fél elégedettsége érdekében érdemes a szabadságolásokat egyénileg és szervezeti szinten is tervezni – ezt célszerű már az év elején megtenni – és összehangolni, majd pedig az adott időpontban a munkáltatóval engedélyeztetni.

Idén 353,05 euróra emelkedett a magyar minimálbér a Eurostat nemrég frissített adatbázisa szerint, ami az egy évvel korábbit közel 20 euróval, vagyis 6,1 százalékkal haladja meg. Noha január elsejétől – forintban számolva – 4,7 százalékos volt az emelés mértéke, az euró-forint árfolyam változása is jelentősen befolyásolhatja az uniós statisztikában feltüntetett értéket.Hiába emelkedett az idei évtől kezdődően a minimálbér összege, az uniós tagállamokban jellemző szinttől továbbra is jócskán le vagyunk maradva.

Az adatok alapján egy évvel korábban a Eurostat 315,5 forintos árfolyammal számolt, míg most 311,5 forinttal, vagyis a kalkulációban a 4,7 százalékos hazai fizetőeszközben számolt emelés mellé még egy 1,5%-os forinterősödést is társult. Ez az utolsó tétel azonban hiába segített a helyzetünkön, a gyakorlatban ez mit sem látszik. A 353,05 eurós magyar minimálbér ugyanis továbbra is a negyedik legalacsonyabb a kötelezően adandó legkisebb bért meghatározó tagállamok sorában.

A magyarnál már csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában alacsonyabb a minimálbér. Az pedig külön rossz hír, hogy hamarosan még lejjebb csúszhatunk, hiszen idén a románoknál 16,7 százalékkal emelkedett a minimálbér, a litvánoknál 12,5, a bolgároknál pedig 11,8 százalékos növekedés történt. Tehát amennyiben az említett országok továbbra is nagyságrendekkel ütemesebb emeléseket hajtanak végre, az utolsó 1-2 helyen találhatjuk majd a magyar minimálbért.

A legnagyobb minimálbér továbbra is Luxemburgban van, 1922,96 euró, vagyis átszámítva 599 ezer forint, mögötte viszont nagy átrendeződés volt. A második helyre ugyanis feljött Írország az 1546,35 eurós minimálbérével (481,7 ezer forint), és a dobogó harmadik fokán is új szereplővel találkozhatunk, az 1529 eurónak köszönhetően az Egyesült Királyság foglalhatja el ezt a helyet. A legnagyobb vesztes ebből a szempontból Belgium lehet, mivel az egy évvel ezelőtti 1501,82 eurós minimálbér idén nem változott, a korábbi második hely után már csak az ötödikre volt ez elég.

Ezek a számok persze így önmagukban magyarázhatják a magyar munkaerő elvándorlását és a környező országokból történő magyarországi munkavállalási kedv csökkenését, de uniós viszonylatban egész sokat ér még ez is, bár a minimálbér hazai szintjét illetően gyakori és jogos kritika, hogy annak összege a létminimum értékét sem éri el. Vásárlóerő-paritáson számolva ugyanis az idei minimálbér 624,94 euró volt, ami már középmezőnynek is nevezhető, hiszen a 22 tagállam sorában ez a 13. legnagyobb összeg. Ezzel pedig egyet léptünk előre tavalyhoz képest, amikor még "csak" 595,97 eurót ért a minimálbérünk.

Így számolva a legkisebb a minimálbér Romániában, 444,68 euró (138,5 ezer forint), előtte pedig néhány euróval magasabb összeggel Bulgária áll. Az élvonalat illetően nincs változás, hiszen változatlanul a legtöbbet éri a minimálbér Luxemburgban, Németországban és Belgiumban.

Forrás: mfor.hu

Koránkelés, zötykölődés (oda, majd vissza), stressz, családtól elvett értékes percek, órák, fáradtság, kimerültség. Minél több időt töltünk ingázással, annál rosszabb lesz a közérzetünk, a munkakedvünk és a teljesítményünk…

Egy friss felmérés szerint, amely hat európai nagyváros 5500 ingázóját kérdezte meg, az ingázás nagyobb stressz, mint maga a munka. Az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának 2014-es kutatása pedig rámutatott arra, hogy azokra van legrosszabb hatással az ingázás, akik napi egy, illetve másfél órát utaznak az otthonuk és a munkahelyük között. Ezek fényében még elgondolkodtatóbb, hogy 2011-ben a hazai munkavállalók harmada ingázott és valószínűleg szenvedett közben a tehetetlenségtől és a kimerültségtől.

Míg az 1970-es években 977 ezer magyar ingázott lakóhelye és a munkahelye között, 2011-es adatok szerint már 1,341 millióan, azaz a foglalkoztatottak 34 százaléka utazott tett ezt, derül ki a KSH friss kiadványából, amelyben a 2011-es népszámlálási adatokat összesítették. Az elemzés szerint az ingázók fele utazik fél óránál kevesebbet, további 35 százalékuk fél és egy óra közötti időt fordít a munkába járásra. Sőt, 5,5 százalékuk napi másfél óránál is több időt tölt utazással. A legtöbben (47,9 százalék) autót vesznek igénybe, távolsági buszra (23,7 százalék), és vonatra (4,9 százalék) lényegesen kevesebben szállnak, míg kerékpárra vagy motorra csak töredékük pattan.

A KSH adatai szerint az ingázók aránya a Közép-Dunántúlon (45,4 százalék) és a Nyugat-Dunántúlon (41,5 százalék) a legmagasabb, míg az Észak-Alföldön (30 százalék) és a Dél-Alföldön (25 százalék) a legalacsonyabb. Az adatok szerint Budapesten a helyben lakó foglalkoztatottaknak csak 10,1%-a, Pest megyében viszont 61,8 százaléka ingázott, így alakult ki a közép-magyarországi viszonylag alacsony, 30,4 százalékos ingázási arány. Tény ugyanakkor, hogy rengetegen ingáznak budapesti munkahelyükre. Ennek oka az, hogy csökken a főváros lakosságának száma, és a budapesti cégeknek munkaerőre van szükségük, a város peremén és az agglomerációban lévő lakosok (akik jelentős része a 2000 években épp Budapestről költöztött ki az agglomerációba) munkaerő-pufferként szolgálnak a városmag számára.

Ugyanakkor – bár rengeteg érv szól a munkahelyre történő utazással együtt járó kimerültség, stressz, a sokszor bosszantóan lassú és döcögős tömegközlekedés, a dugók, balesetek vagy éppen a késés okozta idegi feszültség, azaz az ingázás ellen – még mindig jobb utazni egy munkahelyért, mint otthon ülni állás nélkül. A strukturális munkanélküliség egyik jellemzője ugyanis éppen az, hogy a szabad munkaerő és a betölthető pozíciók nem egy helyen jelennek meg. Amikor tehát valaki azon morfondírozik, hogy az ingázással járó stressz vagy a hosszú távú munkanélküliség rémálma a jobb, és vállalja-e az ingázást, akkor a válasz – a költségek és a napirend figyelembevétele mellett – általában határozott igen szokott lenni.

Annál is inkább, mert a Passion4Work több olyan betölthető pozíciót is kínál, amelynek betöltőit, figyelembe véve az esetleges távolságokból adódó ingázási kényszert, utazási vagy akár lakhatási hozzájárulással is támogatni kívánják a leendő foglalkoztatók.

Forrás: hrportal.hu

E héten sem maradhat el egy jogi eset sem. Ha még nem tudtad, most meg fogod tudni:

Kinél és hogyan kell figyelembe venni a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámát rehabilitációs hozzájárulás befizetése szempontjából?

A megváltozott munkaképességű munkavállalók után számolt rehabilitációs hozzájárulást az alábbiak szerint kell megfizetni: amennyiben a munkaadónál az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, valamint a munkavállalók számának 5%-át nem éri el a megváltozott munkaképességűek száma az összlétszámot tekintve. Jelen számítás során azonban figyelmen kívül kell hagyni a:

• közfoglalkoztatottakat
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottakat,
• az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalókat,
• szerint más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során (kirendelés) foglalkoztatott munkavállalókat,
• a hivatásos és szerződéses katonákat,
• a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket annál a munkaadónál, aki őket nevelőszülőként foglalkoztatja

Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet és a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.

Amennyiben a munkaerő-kölcsönzés speciális esetét vesszük, úgy a törvény 2015. július 19. napjától az alábbiak szerint rendelkezik: a munkavállalókat létszám alapján a kikölcsönzés időtartama alatt a kölcsönvevőnél kell figyelembe venni, azaz létszám tekintetében saját munkavállalójának minősül, kivéve, ha a kölcsönbeadó átvállalja ezt a fizetési kötelezettséget és nyilatkozatot tett a nála történő figyelembevételről a kölcsönvevő felé. 

2011. évi CXCI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
2012. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint)

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(4a)57 Munkaerő-kölcsönzés esetén a (4) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, - a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál - kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a)58 a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,

b)59 a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,

c)60 a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.

Miért jó önmagad adni? A cikkünk elolvasása után többek között ezt is megtudhatod!

+5: Önmagam ura vagyok!

Tisztában vagy magaddal, s tudod, mely tulajdonságaid azok, amelyektől nem jössz ki az emberekkel. Emiatt az állásinterjún épp ezekre a jellemvonásokra figyelsz, s kerülöd azokat a szituációkat, amelyeknél előjöhetnének. Ez mind rendben van, s valószínűleg brillírozni is fogsz, azonban ne feledd el, hogy ha felvesznek, jó esetben több évig fogsz annál a cégnél dolgozni! Ezért az a tanácsunk, hogy add magad, s ha tudod is magadról, mivel nem kellene előrukkolni, azokat csak csínjával!

A P4W igyekszik mindenki számára megfelelő munkát biztosítani. Ha esetleg nincs diplomád, de szeretnél egy rád szabott állást találni, látogass el a Karrierportálunkra, és regisztrálj:

https://karrier.passion4work.hu/allasok

Hogyan lehet pozitív benyomást kelteni egy-egy beszélgetésben, miközben a negatív tulajdonságaidról beszélsz? Cikkünkben megtudhatod!

+4: Ugye, nincs hiányosságod?

Ugye, már te is találkoztál legalább tíz olyan portállal, amik a tökéletes önéletrajz- és motivációs levél-sémát kínálják a számodra? Nincs is gond ezzel, hiszen megtudhatod, hogy elegendő egy oldalt írni magadról, esetleg azt is, hogyan szerkeszd meg a struktúráját. Azonban fontos azt is tudnod ezek mellett, hogy inkább a pozitív tulajdonságaid helyezd előtérbe! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy írj valótlant a dokumentumokba! :)Valószínűleg az interjú során előkerül a tarsolyból a HR-es kollégáknak, hogy adj meg három negatív tulajdonságot magadról. Ez esetben azt tanácsoljuk, úgy add meg, hogy a végén pozitívvá varázsold azokat.

Példa:

„Pesszimista vagyok, de figyelek a hozzáállásomra, és igyekszem a kollégákat nem terhelni a negatív gondolataimmal, illetve úgy kifejteni az esetleges negatív véleményem, hogy racionálisan megalapozott legyen”. Ha ezelőtt elmondtad, hogy a volt főnököddel nehezen jöttél ki, mert annak folyton nagyszerűnek tűnő, ám buta ötletei voltak, valamint nem lehetett neki elmagyarázni, miért kivitelezhetetlen a terve, emellett nem hallgatta meg a te javaslataidat, akkor a kérdező HR-es sejtheti, hogy te nem azért vagy pesszimista, mert előre mentegetnéd a sikertelenségedet. Az ilyen válaszokat hallva már azt is tudják, hogy az identitásod szilárd, és nem betanult sablonok mentén szeretnél megfelelni, „letudva” az interjút, mint valami kötelező formaságot; komolyan veszed, és ez jó. Pedig a rossz tulajdonságodról beszéltetek, ám az mégis pozitív irányba haladt. Álláskeresőként pont emiatt nem kell félni a kérdéstől.

A P4W igyekszik mindenki számára megfelelő munkát biztosítani. Ha esetleg nincs diplomád, de szeretnél egy rád szabott állást találni, látogass el a Karrierportálunkra, és regisztrálj:

https://karrier.passion4work.hu/allasok

Frusztrál, hogy nincs meg a diplomád vagy a nyelvvizsgád? A cikkünkben kiderül, miért ne érezd nagy problémának!

+3: Nem a papír a lényeg!

Egy-egy munkahely, ha nem követelményként írja elő, a tudásod érdekli, s nem pedig az, hány százalékra vizsgáztál például angol nyelvből. Lehet, elég jól sikerült a számonkérés, de passzív azóta a nyelvtudásod. Vajon melyik a hasznosabb: papír nélküli aktív tudás vagy az ellenkezője? De ne feledjük el, amelyet a cikkünk elején említettünk: ha kérik például a nyelvvizsgát mint elvárás, akkor nem kerülhetjük ki azzal, hogy felsőfokon beszéljük a nyelvet!

A P4W igyekszik mindenki számára megfelelő munkát biztosítani. Ha esetleg nincs diplomád, de szeretnél egy rád szabott állást találni, látogass el a Karrierportálunkra, és regisztrálj:

https://karrier.passion4work.hu/allasok

2016. január 1-től jelentős változás következett be az újonnan belépő munkavállalók bejelentési kötelezettségeiben. Már nem elég a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat (jogviszony típusa, kezdete, heti munkaidő, FEOR szám) megadni, egy plusz adminisztrációs feladattal is számolnia kell a munkáltatóknak és a foglalkoztatóknak, illetve a HR-es és a bérszámfejtési szakembereknek és persze az új munkahelyre belépő leendő munkavállalóknak. 2016. január 1-től a 16T1041-es bejelentő adatlap és változás bejelentő nyomtatvány egy új pótlappal bővült, amelyen a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatni kívánt munkavállaló szakképzettségi adatait is meg kell adni az alábbiak szerint:

• a munkavállaló végzettsége, képzettsége, szakképesítése;
• az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve;
• és az okirat száma.

A nyomtatványon egy munkavállalóhoz négy, a szakképzettséggel összefüggő adat megadására van lehetőség. Ha a biztosított végzettséggel, képzettséggel, szakképesítéssel nem rendelkezik, akkor ezt az e tényre való utalással pl. „szakképzettséggel nem rendelkezik” megjegyzéssel jelezni kell.

Ennek a pótlapnak a kitöltése új biztosítási jogviszony bejelentése esetén kötelező. A NAV az adatokat elektronikusan az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére továbbítja.

A bejelentéssel kapcsolatos határidők nem változtak. A foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni az új biztosítási jogviszonyt, így a szakképzettségi adatokkal is már a bejelentésnél rendelkezni kell! Vagyis, nagyon fontos megjegyezni minden új munkavállalónak, valamint új munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatónak, hogy az iskolai végzettségeket bizonyító okiratok hiányában nem lehet biztosítási jogviszonyt (munkaviszonyt) létesíteni.

A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését követő 8 napon belül kell teljesíteni a bejelentést. A munkaidőben, FEOR kódban történő változásról 15 napon belül kell adatot szolgáltatni az adóhatóság felé.

Tudtad, hogy egy állásinterjú során mit néznek a HR-esek a tanulmányaid kapcsán? Ha nem, most megtudhatod!

+2: A jó pap holtig tanul!

Egy Pilinszky-idézettel szemléltetnénk a mi álláspontunkat:

„A jó nevelő örök tanuló, s azonnal fölismerni, ha nálánál különb tanítványra talál.” / Pilinszky János /

Statisztikák alapján azt lehet mondani, hogy a munkáltatók egy-egy állásinterjú során nem a diploma nem létét, hanem a tétlenül töltött éveket róják fel a legfőbb bűnként. Ha tetszik, ha nem, kénytelen vagy szembenézni a ténnyel, hogy az élethosszig tartó tanulás mára – túlnőve a hangzatos kifejezésen – kőkemény követelménnyé vált. Ebből azt szűrhetjük le, hogy ha diplomázni nincs lehetőséged vagy kedved, egyéb módon azért még képezheted magad.

Rengeteg más alternatíva tárul eléd: OKJ-szakképzések, szabadegyetemek, nyelvtanfolyamok és még sorolhatnánk őket.

Egy szóval: holtig tanulni nem bűn. Sőt, ajánlott!

A P4W igyekszik mindenki számára megfelelő munkát biztosítani. Ha esetleg nincs diplomád, de szeretnél egy rád szabott állást találni, látogass el a Karrierportálunkra, és regisztrálj:

https://karrier.passion4work.hu/allasok

A negyedik ipari forradalom a munkaerőpiacra gyakorolt hatása volt az egyik legfontosabb témája a davosi Világgazdasági Fórumnak.

A Fórumon elhangzottak szerint az egyik fő problémát az egyrészről magas munkanélküliséggel, másrészről – paradox módon – munkaerőhiánnyal és betöltetlen állásokkal jellemezhető globális munkaerőpiac szolgáltatja, amely nehezen alkalmazkodik a változásokhoz, kiemelten az állásokhoz szükséges, újonnan megjelenő kiemelt készségek és képességek (kompetenciák) elfogadása tekintetében – írja a weforum.org, a Világgazdasági Fórum internetes oldala. A munkaerőpiac igényelte legfontosabb készségek közül a problémamegoldás továbbra is a lista csúcsán szerepel ugyan, de mellé már a dobogós helyekre olyan kompetenciák kerültek fel, mint a kritikai gondolkodás vagy a kreativitás, és ezekhez zárkózott fel az együttműködés, az érzelmi intelligencia, a döntéshozatali képesség, valamint a kognitív rugalmasság is. A digitális tudás és a fejlett technológia alkalmazásának ismerete is megkerülhetetlen készség lesz (de ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek informatikusnak kell lennie). A munka természete és a foglalkozások tartalma alapvetően változnak meg, és persze az új munkavállalók (Y és Z generáció) munkához való viszonya lesz nagyon más (sőt már most is az!). A változások globális szinten zajlanak, de nem oszlanak el egyenletesen, ezért adott szakemberekért, adott lokációkban igen komoly munkaerő-piaci verseny alakul ki.

A tehetségek magtartása és kompetencia alapú saját fejlesztése, valamint a mobilitás lehetőségének biztosítása (akár úgy, hogy helybe visszük a munkát oda, ahol a képzett munkaerő van, akár úgy, hogy a munkaerőt visszük oda, ahol a munka van), sőt ösztönzése a közeljövő munkaerő-biztosítási stratégiáinak egyik kulcseleme kell, hogy legyen. Ez persze nem teljesen új gondolat, hiszen például a Passion4Work kínálatában több olyan állás is szerepel, amelynek betöltőit utazási vagy laktatási támogatással már most is motiválni kívánják a leendő foglalkoztatók.

Forrás: hrportal.hu

A rugalmas foglalkoztatást támogató program indult kis- és közepes vállalkozások (továbbiakban: kkv) számára. A cégek 3 és 15 millió forint közötti támogatásra pályázhatnak.

Már elkezdődött azon cégek kiválasztása, amelyek összesen 5 milliárd forintnyi forrásra pályázhatnak, hogy a rugalmas foglalkoztatási formákat bevezethessék. Az a cél, hogy a kkv-k szakmailag magas szintű, 100 százalékosan finanszírozott átvilágítási, tanácsadói és fejlesztői szolgáltatást vehessenek igénybe. Ennek segítségével rugalmasabbá tehetik a munkaszervezésüket, összehangolhatják a munkát és magánéletet, valamint javíthatják a hátrányos helyzetű munkavállalók elhelyezkedési esélyeit. A rugalmas foglalkoztatás elterjedése nem csupán a munkaszervezést, a piaci alkalmazkodóképességet és a versenyképesség növelését segíti elő, hanem lehetőséget ad olyan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítására, mint a kisgyermekesek, az idősebb vagy megváltozott munkaképességű munkavállalók.

A magyar gazdaságra jellemző kötöttségek miatt a rugalmas foglalkoztatási formák, a távmunka vagy a részmunkaidős állások aránya lényegesen alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. A kkv-k esetében azonban, ha hallgatólagos vagy informális módon is, de az átlagosnál gyakrabban megjelenik.

A Munka törvénykönyve (Mt.) felsorolja az atipikus munkavégzési formákat: szerepel benne például a részmunkaidő és a távmunka mellett a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztás, a több munkáltató számára végzett munka is. Emellett külön szabályozza a munkaerő-kölcsönzést is. Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal. Nemcsak a cégeknek kell nyitottá válni az atipikus foglalkoztatási formákra, hanem az is fontos, hogy a dolgozóknak is megérje elvállalni. A részmunkaidő vagy a munkakör megosztás elterjedésének hatalmas gátja például, hogy egy négyórás bér rendkívül alacsony, a munkába járással töltött idő viszont (ha minden nap be kell menni a munkahelyre) ugyanannyi, mintha teljes munkaidőben dolgozna valaki.

A rugalmas munkaerőpiac akkor jó, ha megvalósul az, amiért kitalálták: bővül a foglalkoztatás, ám a munkások jogai nem csorbulnak. Ha a munkavállaló maga akarja az atipikus munkát, és nem munkáltató kényszeríti bele (például termeléscsökkenés esetén részmunkaidőbe), akkor akár még a munkavállaló lojalitását is növelheti vele. Ráadásul egy munkaadó nemcsak a költségeit és az adminisztratív terheit csökkentheti a rugalmas munkavégzés segítségével, hanem az alkalmazottak is motiváltabbak lesznek. A távmunkások például azért, mert érzik: a cégük megbízik bennük, hogy akkor is teljesítik feladataikat, ha nem az irodában ülnek. A rugalmas munkavégzés esetén pedig több idő marad a családra és a magánéletre is.

A konvergencia régióban működő 10 és 249 közötti alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások kétkörös pályázaton vehetnek részt. Az első ütemben elvégzik az érintett cégek átvilágítását (a P4W szerepét itt lehetne megemlíteni), vezető interjúkat készítenek, kérdőívek segítségével mérik föl a dolgozók véleményét, megvizsgálják a belső szabályzatokat, majd a rugalmas foglalkoztatási formák bővítésére fejlesztési tervet készítenek.

A második ütemben (2016 nyarától) a vállalkozások e fejlesztési tervek alapján pályázhatnak 3 millió és 15 millió forint közötti támogatásra, a dolgozók képzésére, informatikai beruházásokra, bértámogatásra. Az egyszerűsített pályázatok során elnyerhető támogatás a költségek teljes egészét fedezi, országosan 5 milliárd forint áll rendelkezésre (a P4W szerepét itt is meg lehetne említeni).  

Forrás: profession.hu

Nagyon sok olyan 5+1-es tanácsot lehet olvasni az interneten, ami inkább a diplomásokat szólítja meg. Mi szeretnénk az egyensúlyt fenntartani, így e heti posztsorozatunkban olyan tippeket adunk, amelyek által könnyebben találhat munkát az is, aki alap- vagy középfokú végzettséggel rendelkezik.

+1: Mi a te skilled?

„Ismerd meg önmagad” – vésték az ókori görögök a delphoi jósda falára. A közhely azért a közhely, mert nagyon sokszor hangoztatják, de nem véletlenül: ami klisé, sok igazságtartalmat hordoz magában. Ez a szállóige is, hiszen ha a 21. század találmányában, a karrierben gondolkodunk, semmiképpen sem kerülheted el, hogy feltedd magadnak ezt a kérdés: mihez értesz igazán? Azért is fontos, mert az identitásod is megszilárdulhat ezáltal, másrészt mégiscsak ügyetlenkedni fogsz rosszabb esetben, ha humán beállítottságú vagy, ám a reáliák felé akarsz fordulni.

Lépésekben haladj az önmagad megismerésében! Először is a hobbijaidat vizsgáld meg, azokat, amelyek a szabadidős szenvedélyeid! Imádsz a sütikkel foglalkozni, s a kellő kreativitásod is megvan hozzá? Remek, máris jó úton haladsz a cukrász, esetleg a szakács szakma felé. Fontos, bármely úton is indulsz el, ne félj reklámozni önmagad, hiszen a mai világunkban mindig előtérben kell lenni, s ez nem azt jelenti, hogy „smúzolni” kell, hanem nem elbújni a saját kisvilágukban!

A P4W igyekszik mindenki számára megfelelő munkát biztosítani. Ha esetleg nincs diplomád, de szeretnél egy rád szabott állást találni, látogass el a Karrierportálunkra, és regisztrálj:

https://karrier.passion4work.hu/allasok

Nagyon kevés helyen írják már elő, hogy szigorúan kötött, 8-16 óráig tartó munkaidőben dolgozz. Természetesen a digitális forradalomnak köszönhető ez a trend, ám talán legalább annyira annak is, hogy egyre több cég ismeri fel, hogy a reguláknál fontosabb az eredményesség.

Nem vitás, leginkább az Y generáció az, akik különösen kedvelik a rugalmas formákat, ám mellettük nem csak a fiatalok kutakodnak második jövedelemforrás után a főállásuk mellett, s nem csak azért, mert összébb kell húzni a nadrágszíjat.

Inkább rugalmas munkaidő, mintsem a béremelés?

Közvetett módon a hangulatot is javítja a rugalmas munkaidő, azonban jót tenne direkt módon is: növekedne az államkassza is valószínűleg! A briteknél 2014 óta törvény szabályozza a rugalmas munkavégzést, a közgazdászaik szerint amióta bevezették, az államkasszán is megmutatkozik, mekkora szintre emelkedett az üzleti hatékonyság és elégedettség.

A munkajog.hu megfogalmazza, hogy a rugalmasság nem a munkavégzés formájára alternatíva, inkább több fogalmat takar. A rugalmasság eszerint vonatkozhat:

• hány órát dolgozik a munkavállaló
• a törzsidő beosztására, amikor a munkanapja hossza adott, de a kollégán múlik, hogy mikor kezdi el és fejezi be
• a nálunk népszerűtlen részmunkaidőre (4 vagy 6 óra)
• a nálunk nem túl bevett munkakörmegosztásra

A HR Portál szerint az új munkahely kiválasztásánál nagyon releváns szerep jut annak, hogy rugalmas munkaidőben történik-e a napi teendők végzése. Bizonyos kutatások szerint jobban motivál minket a rugalmas munkaidő, mint a céges autó, telefon, sőt a munkavállalók közel kétharmada az 5%-os béremeléssel szemben is ezt választaná.

És te?

Szerencsére nem kell sokat töprengeni, hol keressetek olyan állásokat, amelyek rugalmas munkavégzést kínálnak. A P4W Karrierportáljára kattintva csemegézhettek néhány közül:

www.p4wkarrierportal.hu

A munka a szenvedélyed

Gyakori, hogy főállás lesz a fusiból – nem csoda, hiszen az anyagiakon kívül a leggyakoribb ok a passion. A mellékjövedelem-forrásból egy idő után főállás lesz – érthető, hiszen a pénzen kívül a leggyakoribb ok a szenvedély.

Közösségi médiák

Hála a közösségi médiának ma szinte bárhol, bármikor beleszaladhatunk egy ránk szabott ajánlatba. Kézenfekvő hely erre a LinkedIn – számos álláskereső portálon önéletrajzként is elfogadják a szakmai profilunkat (A Passion4Work oldalát is megtalálhatjátok ezen a közösségi portálon). de nem ritka, hogy a Facebookon két cukisági megosztás között épp arról ad hírt egy cég, hogy a magunkfajtát keresi. Ugyanezeken a platformokon felépíthetjük azt a masszív kapcsolati hálót, amely a munkakeresés minden fázisában segítség lehet.

Technológia – új lehetőségek tárháza

Ma már szinte mindenkinek a zsebében helyet kap az okostelefon, rendelkeznek laptoppal és adott a WI-FI lehetőség is – ezek mind-mind új lehetőségeket hordoznak magukban. Rengeteg üzleti alkalmazás elérhető, amelyek megtörték a korábbi vállalati eszközmonopóliumot. Minél kifinomultabb és sokrétűbb az alkalmazás, annál inkább használható a vállalkozásban. Létezik már olyan applikáció is, amely jogilag érvényes szerződést, céges aláírást, egyéb irathitelesítést tesz lehetővé a telefonunkon. Valószínűleg pillanatok kérdése, hogy a magyar piacon is elérhető legyen hasonló, azt mindenesetre megmutatja, hogy a tárgyak internete az üzleti működést is nagy lendülettel veszi birtokba.

Forrás: HR Portál

Bizonyára már többünkkel előfordult, hogy a húzósabb időszakunkban rossznak ítéltük meg a munkahelyi körülményeinket, a kollégákkal vagy a főnökkel való elégedettségünknek gyakran hangot adtunk, s panasz-áradatba csapott át az az időszakunk. Fogadjuk meg, hogy meghagyjuk másnak a panaszkodást, hiszen ha nem így teszünk, a „dicsőség-füzetünkben” soha nem fog gyarapodni a sikerek mellett a strigula!

Figyeljük meg, történik-e valamilyen változás az életünkben, ha véget vetünk a kifogások keresésének! Garantáljuk, biztatóbb lesz a közérzete!

Reméljük, hasznosak voltak erre a hétre is a tanácsaink, s megfogadjátok őket! Ha affinitást éreztek magatokban, s év végén jelentékeny mértékben fejlődtetek, írjátok meg nekünk ezen az e-mail címen!

De már egy kattintással is hatékonyabbá teheted a 2016-os évet: regisztrálj a nyerőbbnél nyerőbb állások miatt a Karrierportálunkra:

www.p4wkarrierportal.hu

E hét csütörtökön is jelentkezik a Jogi esetek című rovatunk. Ma a régi szabadnapok viszonyát vizsgáljuk az új munkahelyen.

„Ha az előző munkahelyemen több szabadnapot vettem ki, mint ami időarányosan járt volna, akkor az új munkahelyemen a munkáltatóm azt levonhatja?” – szól a kérdés.

Jogászunk újból készséggel megválaszolja az olvasóinkban már felmerült, de még nem mert kérdést.

A magyar Munka Törvénykönyve – ellentétben például a némettel – ilyen szabályt nem tartalmaz, tehát az előző munkáltatónál túlvett szabadság levonására az új munkáltatónál nincs lehetőség. Így kétségtelenül előfordulhat, hogy a munkavállaló – az előző munkahelyén túladott szabadságnak köszönhetően – az adott naptári évben több szabadságban részesül, mint amennyit a törvény előír. Elsősorban német tulajdonú vállalatok dolgozóinál azonban lehet ebből probléma, mert Németországban az ottani „Szövetségi szabadságtörvény” („Bundesurlaubsgesetz”) konkrétan kizárja, hogy valaki több szabadságot vegyen igénybe, mint amennyi neki éves szinten járna, sőt a munkavállaló az előző munkáltatónál szabadságként kiadott napok számát igazolni köteles az új munkahelyén, ezzel megadva az új munkáltatónak a lehetőséget, hogy az esetlegesen túladott szabadságot beszámítsa az éves szabadságkeretben. Azonban fontos megemlítenünk azt is, hogy hiába a német szabályozás és német vezetőség, az előző munkáltatónál túladott szabadság beszámítása nem lehetséges az éves szabadságkeretbe a magyar jogszabályok alapján, tehát azt nem lehet levonni az időarányos hátralévő időszakra egy új munkahelyen!

Reméljük, ezúttal is hasznos információval tudtunk szolgálni olvasóinknak!

Vitathatatlan, hogy a komfortzónát azért aposztrofáljuk úgy, ahogy, mert kényelmes, s a legtöbb munkavállaló szereti a munkáját olyan biztonságos keretek között tartani, ahol tudja, hogy biztosan sikerrel jár, s nem ütközik különösebb kihívásokba. Azonban ne felejtsük el, hogy a komfortzónában elmarad a fejlődés, amely a karrier szempontjából igen jelentékeny. Azok a kollégáink, akik már jóval előttünk birtokukba vették ezt a receptet, miszerint a komfortzónából érdemes kilépni, lekörözhetnek minket, ami igen frusztráló lehet, hiszen a mai rohanó világunkban egyik alappillére a naprakészség.

Fogadjuk meg, hogy 2016 lesz az az év, amikor túllépünk a komfortszintünkön, s olyan dolgokat teszünk, amelyeket eddig nem mertünk! Ezek lehetnek egy-egy új skill elsajátítása, egy projekt vezetésének elvállalása, esetleg az, hogy ellátogatunk a kapcsolatépítésre alkalmas szakmai rendezvényekre.

De már egy kattintással is hatékonyabbá teheted a 2016-os évet: regisztrálj a nyerőbbnél nyerőbb állások miatt a Karrierportálunkra:

www.p4wkarrierportal.hu