A munkabalesetek száma 9,4 százalékkal nőtt az első háromnegyed évben az előző év azonos időszakához képest Magyarországon. Ezen időszak alatt 14 247 dolgozó vált három napnál hosszabb időre munkaképtelenné munkabaleset következtében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztálya. A legtöbb baleset Budapesten, illetve Pest megyében, elsősorban a gépiparban és a feldolgozóiparban, s főként a 250 munkavállalónál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál fordult elő. A leginkább érintett korcsoport a 35-44 éveseké.
Ezen aggasztó adatok mellett a Passion4Work sem mehet el (annál is inkább, mert a munkavállalóink 39%-a iparban foglalkoztatottak), hiszen a munkabalesetek megelőzése, valamint – ha már bekövetkezett a baj – hatékony kezelése, mind orvosi, mind jogi értelemben minden munkáltatónak, foglalkoztatónak és munkavállalónak közös érdeke.
Mielőtt belemennénk a sűrűjébe, tisztázzuk: mi számít munkabalesetnek?
A munkabaleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri – írja a Munka törvénykönyve. Munkabaleset az is, ha például a munkahelyi tisztálkodás, vagy a szervezett üzemi étkeztetés során sérül meg valaki, de ebbe a kategóriába tartozik az üzemorvosnál történő baleset is. Ha a dolgozót a munkájával kapcsolatos utazás közben éri valamilyen baleset (például a főnök utasítására épp elviszi a leveleket a postára), az is munkabalesetnek számít.
Nem munkahelyi baleset viszont a lakásunk és a munkahely közötti útvonalon történő baleset (kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt). Nem minősíthető üzemi balesetnek, ha az kizárólag a sérült ittassága miatt következett be; ha munkahelyi rendbontás következménye, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén sérült meg a dolgozó, vagy az úti balesetek során; továbbá ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be.
Mi a teendő munkabaleset esetén?
A munkáltató kötelessége a kivizsgálás és a bejelentés
A munkabalesetet minden esetben be kell jelenteni a munkabaleset helyszíne szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv munkavédelmi felügyelőségének, amely a bejelentést azonnal továbbítja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal munkavédelmi és munkaügyi igazgatóságának. A munkaadó (kölcsönzött munkavállalók esetén a foglalkoztató) feladata, hogy kivizsgálja a történteket és az adatokat, tényeket munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzítse.
Mennyi táppénz jár?
A munkahelyi baleset után a dolgozó betegállományba kerül, és baleseti táppénzt jár a számára, amelynek összege magasabb, mint a „normál” táppénzé. Munkabaleset esetén ugyanis a dolgozó a táppénzalap 100 százalékát kapja, azonban az úti baleset esetén a 90 százalékára jogosult.
Hová kell leadni a táppénzes papírt?
A baleseti táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, aki köteles hitelt érdemlő módon igazolni a kérelem beérkezését és az igazolások átvételét (beérkezését). Ha a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor 5 napon belül a kérelmet továbbítania kell a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A balesetet szenvedett biztosítottnak a munkaadóhoz be kell nyújtania a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolást is.
Maradandó egészségkárosodás esetén
Soha ne történjen ilyen, de ha a munkabalesetet szenvedett dolgozó felgyógyul, ám a baleset miatt csökkent a munkaképessége, akkor baleseti járadékot állapítanak meg a számára. Ha ez az állapota meghaladja a 67 százalékot, akkor baleseti rokkantsági nyugdíjat kap.
Forrás: profession.hu
